Az 1,7 millió szavazásra jogosult állampolgárnak arról kellett döntenie, hogy a kommunizmus idején összegyűjtött, úgynevezett érzékeny, személyes információkat tartalmazó dokumentumok a jövőben mindenki számára hozzáférhetőek legyenek-e.

Az előzetes eredmények szerint a választásra jogosultak mindössze 11,68 százaléka járult az urnák elé – közölte az ország választási bizottsága honlapján a leadott voksok 99,92 százalékának feldolgozása után. Ez még a két héttel ezelőtti európai parlamenti választásokon tapasztalt rekord alacsony részvételt is alulmúlja. A részvételi adatok alapján a referendum érvénytelen.

A kérdésre, miszerint támogatja-e, hogy hatályba lépjen az archívumok hozzáféréséről szóló törvény, amelyet a szlovén parlament 2014. január 28-án fogadott el, a szavazók 32,68 százaléka válaszolt igennel, 67,32 százaléka pedig nemmel.

A 2 milliós országban a közelmúltban született törvény az archívumok védelméről. A balközép kormány azért akarja korlátozni a hozzáférést ezekhez az információkhoz, mert szerintük azok a magánszférát érintik.

A népszavazást Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök pártja, az ellenzéki, jobbközép Szlovén Demokrata Párt kezdeményezte. Indoklásuk szerint a tilalom a történelmi kutatásokat hátráltatja, főleg azokat a vizsgálatokat, amelyek a volt jugoszláv titkosszolgálat és a kommunista rezsim tevékenységét, illetve "bűntetteit" érintik.

Szlovénia 1991-ben vált függetlenné Jugoszláviától, a Josip Broz Tito elnöksége idején és az azután született akták tartalma azóta is foglalkoztatja a közvéleményt.