A szombaton nyolc ember életét követelő Santa Barbara-i vérengzés elkövetője 140 oldalas, önéletrajzi jellegű írásban számolt be arról, hogyan jutott el tette elkövetéséig. Végigolvastuk.
A 22 éves Elliot Rodger szombaton nyolc ártatlan embert ölt meg egy autós ámokfutással a dél-kaliforniai egyetemi városban, Isla Vistában, majd mielőtt arendőrök elfoghatták volna, magát is fejbelőtte. Rodger ezt megelőzően egy hét perces Youtube-videóban, illetve egy 140 oldalas „kiáltványban” indokolta meg tettét. Rodger szerint a nők mindig undorodtak tőle, még mindig szűz, emiatt pedig bosszút kell állnia az emberiségen, azaz a nőkön és azokon a férfiakon, akiket a nők helyette választanak.
A „kiáltvány” valójában egy regényszerű, részletes önéletrajz, amely szikár, mániákusan önismétlő stílusával, fokozatosan durvuló dramaturgiájával fikciónak is simán vállalható lenne. Ez azonban a valóság, ahogy azt egy, a világtól mind jobban elszigetelődő ember látta. Elliottal nem nagyon történik semmi különös a 140 oldal alatt, saját jellemrajzát és bekattanásának folyamatát viszont elég pontosan feltérképezi.
A történet alapvetően két részre osztható. Az első a gyerekkor, ekkor a kicsit elkényeztetett, gazdag családból származó (apja filmrendező, szülei például George Lucas barátai) Elliot látszólag normális, barátkozós gyerek, aki igyekszik a menő srácok közé tartozni. Nem sikerül neki igazán, de azért nagyjából kijön mindenkivel. Itt szinte minden oldalon felbukkan valamilyen formában az „ekkor még nem hittem volna, hogy később milyen pokollá válik az életem” fordulat.
A fordulópont a pubertáskor érkezésével jön el, amikor az osztálytársak, ismerősök elkezdenek a lányok iránt érdeklődni, Elliotot pedig a kezdetektől megmagyarázhatatlan rettegéssel tölti el a téma, meggyőződése lesz, hogy neki sosem lehet barátnője, innentől kezdve pedig egész életét a többi fiúval, valamint a számára megközelíthetetlen nőkkel szembeni irigység és gyűlölet tölti ki. Egy időben például úgy érzi, az egyetlen módja, hogy valaha közel kerülhessen a nőkhöz az lenne, ha gyorsan nagyon gazdaggá válna, így jobb ötlet híján elkezd tömegesen lottószelvényeket vásárolni, akár több száz kilométert utazva egy reménnyel kecsegtető sorsjegy miatt. Egyre agresszívabbá válik, többször önt le őt frusztráló embereket forró itallal, majd a vég előtt nem sokkal egy partiban meg is vereti magát részegen. Végül elhatározza, hogy lőfegyvereket szerez ,és az általa a Leszámolás Napjának nevezett napon bosszút áll az emberiségen.
Néhány jellemző idézet a szövegből:
„Arról fantáziáltam, hogy hatalmat szerzek, és betiltom a szexet mindenkinek. El akartam venni tőlük a szexhez való jogot, épp úgy, ahogy ők elvették azt tőlem. A szex gonosz és barbár dolognak tűnt, amiért nekem nem lehetett benne részem. (...) A düh erősebbé tett, és elhatároztam, hogy betiltatom a nemi életet, mert ez az egyetlen lehetőség, hogy a világ igazságossá váljon. Ha nem tudom megszerezni, el kell pusztítanom.”
„Én voltam az, aki esélyeket adott a világnak, és nem fordítva. Adtam a világnak egy utolsó esélyt, hogy megadja nekem azt az életet, amit megérdemlek, amit a többi fiú gond nélkül megkap.”
„Ekkor szembejött velem egy fiatal lány. Olyan volt, mintha egy istennő jött volna le az égből. Egyedül sétálgatott, egy szál fürdőruhában, buja szőke haja lengett a szélben. Kénytelen voltam titkos rajongással bámulni, ahogy egymáshoz közeledtünk, közben pedig rettegtem, hogy csak egy alsóbbrendű féregnek tekint, akinek jelenléte zavarja az auráját. A szépségétől egészen megrészegültem, aztán, amikor elhaladtunk egymáshoz, igazából rám nézett, rám nézett és mosolygott. A legtöbb lány arra sem méltatott, hogy egyáltalán rám nézzen, ő mégis rámpillantott és mosolygott. Soha nem éreztem ilyen eufóriát az életben. Egyetlen mosoly elég volt arra, hogy megszépítse az egész napomat. Elképesztő a női szépség ereje. Képes arra, hogy egy mosollyal felforgassa egy kétségbeesett fiú teljes világát.”
„Egyszer, amikor a két kampuszt összekötő nagy hídon szembejött velem egy lány, aki nagyon tetszett, ahogy közel kerültünk egymáshoz, ráköszöntem, de ő csak továbbsétált és válaszra sem méltatott.”
„Anyám egyszer azt mondta, hogy írónak kellene lennem, mert van tehetségem az íráshoz. Meglepődtem, mert eddig úgy tűnt, semmiben nem vagyok tehetséges, amit megpróbáltam. (...) Valamit mindenesetre elültetett a fejemben, innentől kezdve egyre többet gondoltam arra, hogy író leszek. Írnom kellene egy epikus fantasy regényt, amiből majd filmet készítenek, és rengeteg pénzt keresek vele. Ha pedig gazdag leszek, mindjárt elég vonzóvá válok ahhoz, hogy legyen egy szép barátnőm. Nem tűnt lehetetlennek, és egy ideig értelmet adott az életemnek.”
„Színészekkel és hírességekkel együtt álltunk a vörös szőnyegen, és a paparazzók többször is rám kiabáltak, hogy menjek el az útból, mert ők épp valami ribanc színésznőt fotóztak volna. Büszkén mutattam be nekik a középső ujjam. Elliot Rodger nem fog odébb menni egy ostoba, semmirekellő, agyonajnározott színésznő miatt, akiről azt se tudom, hogy ki a fasz.”
„Nem tudtam, hogyan kell lottózni, ezért megkértem anyámat, hogy magyarázza el, hogyan vehetek egy szelvényt. Minden szelvény ad egy kis esélyt, hogy több millió dollárt nyerjek, és a nyeremény akár százmilliókig is emelkedhet. Alig akartam elhinni, hogy ilyen létezik. (...) Annyi szenvedésben, elutasításban és igazságtalanságban volt már részem, hogy úgy éreztem, ez lesz az én kárpótlásom. Az egész testemet kitöltötte a lázas remény, összesen 700 dollárnyi lottószelvényt vettem a következő sorsolásra. Miközben a pénzt elköltöttem, arra gondoltam, milyen csodálatos lesz a gyönyörű modell barátnőmmel szexelni, amikor már gazdag ember leszek.”
„Miközben Palm Springsből Arizonába tartottam, a sivatag felett felkelő nap látványa az egyik legszebb dolog volt, amit valaha láttam. Ahogy a nap lassan a látóhatár fölé emelkedett és narancsos fényével átitatta a felhőket, azt mondtam magamnak, hogy ez a sorsom napfelkeltéje. Tudtam, hogy egyre közelebb kerülök a célomhoz, hogy megszerezzem a rekord nagyságú, 500 milliós lottónyereményt.”