Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az orosz elnök élő tévéműsorban mondta el csütörtökön, hogy miért volt szükség a Krím félsziget Oroszországhoz csatolására. Vlagyimir Putyin elismerte azt is, hogy a krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak.
A Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról "részben a NATO bővítésének veszélye" miatt született döntés – közölte Vlagyimir Putyin a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki élő televíziós adásban, ahol betelefonálók kérdéseire is válaszolt. Az orosz államfő ugyanakkor hozzátette, hogy Oroszország nem tart és nem is kell tartania az észak-atlanti szövetség bővítésétől.
Putyin elnök "erősen reméli", hogy nem kell az orosz hadsereget Ukrajnába vezényelni – ezt a burkolt figyelmeztetést tette Kijev felé az orosz államfő. Az orosz vezető nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy orosz csapatokat kell küldeni Ukrajnába, de hangoztatta, reméli erre nem lesz szükség.
"Emlékeztetnék arra, hogy a Szövetségi Tanács (a parlament felsőháza) felhatalmazott a fegyveres erők bevetésére Ukrajnában" – mondta Putyin. Hozzátette rögtön, "igazán remélem, hogy nem kell ezt a jogot gyakorolni, és képesek leszünk politikai-diplomáciai eszközökkel rendezni ezeket a sürgető kérdéseket".
Az elnök megkerülte a kérdést, hogy Oroszország elismerje-e a szakadár Dnyeszter menti Köztársaság függetlenségét, de felszólította Ukrajnát, oldja fel a terület blokádját, nyissa meg a közlekedési és szállítási útvonalakat.A Dnyeszter bal partján húzódó, a Moldovai Köztársaságból kiszakadó államalakulat parlamentje szerdán függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót. Az orosz elnök leszögezte, a terület lakosainak biztosítani kell a jogot, hogy maguk döntsenek sorsukról, és a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta.
A Dnyeszter menti Köztársaságról írt riportjainkat itt és itt olvashatja el!A műsor a tervezettnél hosszabb, körülbelül négyórás volt. Az orosz államfőhöz csak az adás kezdetéig körülbelül 2,5 millió kérdés érkezett, ezek közül a műsorvezetők feltételezhetően a Kreml előzetes szűrése után válogattak. A kérdések nagy része a Krímmel kapcsolatosak voltak. A beszámolók szerint kemény bírálatok ebben a műsorban sem voltak, még Irina Hakamada ellenzéki politikus is visszafogott stílusban kérdezhetett a stúdióban.
Az orosz államfő az élő televíziós műsorban először ismerte el, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozása előtti eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák. Azt mondta: "az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását, és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak".
Vlagyimir Putyin azt állította: Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését és azt sem, hogy ott katonai műveleteket hajtson végre. Azt mondta: országa kész volt "a kialakult geopolitikai realitások közepette" építeni kapcsolatait (Ukrajnával), de "az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen".
Magyar kérdéseket is kapott Putyin
Egy Berlinből feltett magyar újságírói kérdésre Putyin azt válaszolta: Oroszország nem akarja tönkretenni kapcsolatait Európával és nem tart attól, hogy az Egyesült Államok elronthatja Moszkva és az európai országok viszonyát. Szerinte a kapcsolatokban fő a bizalom és arra kell törekedni, hogy "bizonyos feladatokat közösen oldjanak meg".
Putyin a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetőjének kérdésére válaszolva nyilvánvaló tendenciának minősítette a jobboldali pártok választási győzelmét és a "sokkal szélsőségesebb" erők választási sikerét Magyarországon valamint Franciaországban. Úgy vélte, hogy mindez az érintett európai államok EU-n belüli szuverenitásának növelésére irányuló törekvésével függ össze.
