A tavaly április 15-i maraton finisében végrehajtott terrortámadást a vád szerint egy Dagesztánból bevándorolt, csecsen nemzetiségű testvérpár, a 26 éves Tamerlan és az akkor 19 éves Dzsohar Carnajev követte el. A kuktafazekakba szerelt, távirányítású pokolgéppel végrehajtott kettős robbantás következtében hárman meghaltak – köztük egy 8 éves kisfiú –, és 264-en megsebesültek, sokan egész végtagjaikat elvesztették.

Az oroszok 2011-ben annyit közöltek az FBI-jal Tamerlan Carnajevről, hogy a radikális iszlám követője és mélyen vallásos. Azt az információt is megosztották róla, hogy 2010 óta drasztikusan megváltozott, és a Kaukázus térségébe kíván utazni, hogy ott – meg nem nevezett – földalatti csoportokkal felvegye a kapcsolatot.

Arról azonban az orosz hatóságok már csak a bostoni merényletet követően tájékoztatták az FBI-t, hogy sikerült lehallgatniuk az idősebb Carnajevnek egy, az anyjával folytatott telefonbeszélgetését, amelynek témája az iszlám dzsihád (szent háború) volt.

Az FBI nyomozói az orosz jelzések nyomán kihallgatták Carnajevet, valamint kikérdezték a szüleit és iskolai környezetének tagjait. Megvizsgálták az előéletét és internetes kereséseit is, de különösebb aggodalomra adó okot nem találtak. Az amerikai nyomozók, akik úgy vélték, hogy Carnajev sokkal inkább Oroszország számára jelentett fenyegetést, ezután újabb információkat kértek Moszkvától.

A The New York Times közlésének alapjául egy olyan, még a kongresszus tagjaival sem ismertetett belső vizsgálat szolgál, amely azt próbálta megállapítani, hogy meg tudta-e volna akadályozni az FBI a bostoni merényletet. Az ügyről a 17 hírszerző szerv ügyében együttesen illetékes főellenőr, valamint a belbiztonsági és az igazságügyi minisztérium, továbbá a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főellenőrei készítettek közös jelentést. A lapot nevük elhallgatását kérő hivatalos személyek tájékoztatták az FBI-t a felelősség alól gyakorlatilag felmentő vizsgálat eredményéről.

A jelentés szerint az FBI mindent megtett, amit tudott. Az amerikai nyomozók a bostoni robbantást követően a Kaukázusba is elutaztak, ahol Tamerlan Carnajev 2012-ben járt, de nem találtak semmit, ami arra utalt volna, hogy a merénylő kiképzést vagy bátorítást kapott volna terroristáktól. Kevés olyan bizonyítékot találtak, amely a fivéreket nemzetközi terrorszervezethez kötné, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy azok maguktól radikalizálódtak.

Az amerikai hírszerző és biztonsági szervek főellenőrei emellett arra a megállapításra jutottak, hogy az FBI-nak a jövőben hatékonyabban kellene megosztani a rendelkezésére álló értesüléseket az államok és a városok rendőrségeivel.

Tamerlan Carnajev egyébként tavaly április 19-re virradóra életét vesztette. Végzetét a rendőrökkel folytatott tűzpárbajban szerzett lőtt sebek és belső sérülések okozták. A súlyosan sebesült Dzsohar Carnajevet ugyanazon a napon fogták el.

Az amerikai állampolgárságú ifjabb Carnajev ellen a bostoni terrortámadás ügyében összesen 30 pontban emeltek szövetségi vádat, köztük négyrendbeli emberölés (a fivérek a merénylet után egy rendőrrel is végeztek) és tömeges halált okozó fegyver használata miatt. A vádlott tavaly július 10-én ártatlannak vallotta magát. Tárgyalását az illetékes szövetségi bíró idén november 3-ra tűzte ki.

Dzsohar Carnajev azt állította, hogy a bostoni merénylet megtorlás volt az iraki és az afganisztáni muszlimok elleni amerikai támadásokért. Szerinte aki egy mohamedánt megtámad, az mindet megtámadja.