Moszkva nem kért az "elfogult propagandamutatványból"
Oroszország bojkottálta a krími tatár kisebbségi jogainak szentelt nem hivatalos tanácskozást az ENSZ BT-ben. Névtelenül nyilatkozó ENSZ-diplomaták szerint Kína és Ruanda sem képviseltette magát.
Oroszország bojkottálta a krími tatár kisebbség jogainak szentelt, nem hivatalos tanácskozást az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az orosz ENSZ-misszió közleményében leszögezte, hogy a Lettország kezdeményezésére hétfőn összehívott nem hivatalos BT-ülés "nem helyénvaló", és egy újabb nemzetközi kísérlet arra, hogy elvonja a figyelmet a súlyos ukrajnai helyzetről. A Krími emberi jogi helyzetnek és sajtószabadságnak szentelt BT-ülésnek nem az volt a célja, hogy tárgyilagos számvetést adjon a térségben zajló eseményekről, hanem az, hogy "elfogult propagandamutatványt" adjon elő - áll a közleményben.
Rita Kazragien, Lettország ENSZ-nagykövetének helyettese azzal válaszolt az orosz bírálatra, hogy a Biztonsági Tanács és a ENSZ-közgyűlés számos tagja törvénytelennek tartja a krími függetlenségi népszavazást, és nem ismeri el az Ukrajnához tartozó félsziget orosz bekebelezését.
Kazragien szerint a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson nyílt első ízben lehetőség arra, hogy a diplomaták meghallgassák "azok aggodalmait, akik tudják, mi zajlik a Krímben", tájékozódjanak a területen terjesztett információk tárgyilagosságáról és az ottani emberi jogi helyzetről, kiváltképpen a krími tatárok jogairól.
Névtelenül nyilatkozó ENSZ-diplomaták szerint a nem hivatalos BT-tanácskozáson Kína és Ruanda sem képviseltette magát.
A BT-ülésen felszólalt Musztafa Dzsemiljev, a krími tatár kisebbség vezetője. Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Dzsemiljev cinikusnak és abszurdnak nevezte a krími függetlenségi népszavazás megatartását, mert magyarázata szerint önrendelkezési joggal csak egy őshonos nép rendelkezhet, márpedig a Krímben kizárólag az ott élő tatárok őshonosok. Dzsemiljev szerint a referendumon nem 82 százalékos volt a részvétel, ahogyan azt az orosz hatalom tállalta, hanem mindössze 32,4 százalékos.
A krími tatárok vezetője cinikusnak nevezte Moszkva állításait az ottani orosz lakosság elnyomásáról, tekintette arra, hogy a helyi hatalom tagjainai többsége orosz, és a félsziget iskoláinak zöme is orosz nyelvű. A Krím bekebelezése szerinte úgy történt, hogy a félszigeten először a kozákok elfoglalták az állami intézményeket és a parlamentet, majd utánuk érkeztek az orosz katonák. Dzsemiljev szerint azok a moszkvai állítások sem felelnek meg a valóságnak, hogy Kijevben banderisták kerültek hatalomra. (A banderisták az ukrán nacionalista mozgalom egykori vezetője, Sztepan Bandera eszméit köveik, a fogalmat az orosz sajtóban gyakran megbélyegzésként, a banditizmussal összefüggésben használják.)
A krími tatár kisebbség a közel kétmilliós lakosság 12-15 százalékára rúg. A Sztálin idején deportált közösség a múltbeli tapasztalatok miatt ellenzi a félsziget csatlakozását Oroszországhoz, és támogatta a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök elleni tiltakozó mozgalmat.