Az uniós társállamokból érkező munkavállalókra vonatkozó szabályok szigorítására készül a német kormány a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók miatt.

A bevándorlásnak a szociális ellátórendszerre gyakorolt hatását vizsgáló tárcaközi bizottság javasolja, hogy korlátozzák 3 hónapra az álláskeresésre rendelkezésre álló időt a munkavállalás céljával beköltöző uniós külföldiek esetében. Ezt azt jelentené, hogy távozniuk kell az országból azoknak a külföldi uniós állampolgároknak, akik három hónap alatt nem találnak állást és segélyre szorulnának. Jelenleg nincs időbeli korlátja a németországi tartózkodásnak.

Az intézkedést az indokolja, hogy egyre több önkormányzatnak okoz gondot olyan uniós állampolgárok ellátása, akik azt állítják, hogy munkát keresnek Németországban, de a hiányos képzettségük vagy nyelvtudásuk miatt semmi esélyük nincs az elhelyezkedésre. 6-7 nagyvárosban jelent gondot a munkanélküli uniós bevándorlók ellátása.

Egy másik javaslat szerint adóazonosító szám megadásához kell kötni a családi pótlék kiutalását. Erre elsősorban azért van szükség, mert előfordul, hogy bevándorló szülők egyszerre több tartományban igényelnek családi pótlékot gyermekük után.

A tervezet harmadik fő eleme, hogy a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlókat bizonyos időre ki kell tiltani az országból.

Fel kell lépni a bevándorlók kiszolgáltatottságával visszaélő németek ellen is – áll a javaslatban, amely szerint emelni kell az uniós munkavállalókat szabálytalanul alkalmazó, a bevándorlókat kizsákmányoló vállalkozóknak járó büntetési tételeken.

A munkaügyi tárca és a belügyminisztérium áltlal kidolgozott tervezetet a szerdai kormányülésen mutatják be.

Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése nyomán indult diskurzus a szociális turizmusról.