2014. március. 19. 17:13 MTI Utolsó frissítés: 2014. március. 19. 18:09 Világ

Kolozsvárt járta ma körbe Áder János

A Kolozs megyei Bonchidán (Bontida) és Válaszúton (Rascruci), majd Kolozsváron folytatódott szerdán Áder János köztársasági elnök erdélyi látogatása.

A bonchidai Bánffy-kastélyt Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója mutatta be a köztársasági elnöknek. Az erdélyi Versailles-ként is emlegetett kastélyt romos állapotban vette át használatra az alapítvány, és Építettörökség-felújító Szakképző Központot hozott létre a kastély egyik épületében. A központ hallgatói a kastély felújítási munkálatait végezve tanulják a műemlék-helyreállítás fortélyait. Hegedüs Csilla elmondta, mintegy hétmillió euróra lenne szükség a kastély teljes felújításához. 

Áder János és felesége, Herczegh Anita Válaszúton felkereste Kallós Zoltánt. A 88. születésnapját egy hét múlva ünneplő néprajzkutató saját birtokán néprajzi múzeumot és szórványkollégiumot hozott létre. A kollégiumban több mint száz olyan mezőségi gyermeknek biztosítanak szállást és ellátást, akiknek a településén már nem működik magyar iskola, ezért Válaszúton tanulnak.

Kallós Zoltán a találkozó után újságírói kérdésre elmondta, mindig hasznosak az ilyen látogatások, mert sokan el sem tudják képzelni, hogy milyen fontos és komoly munka zajlik a szórványkollégiumban. Hozzátette, sok magyar gyermek a válaszúti kollégiumban tanul meg magyarul, hiszen a játszótársai románok, és otthon, a családban is inkább románul beszélnek. 

Áder János délután a kolozsvári Házsongárdi temetőben tett sétát, amelyen tudósok, költők és 1848-as honvédtisztek sírjait ejtette útba. Kolozsváron a  Fő téren virágot tett le Márton Áron püspök szobránál, és meglátogatta a Szent Mihály plébániatemplomot. A köztársasági elnök háromnapos erdélyi látogatása szerda este zárul.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.