Fico és Kiska között dől el a szlovák elnökválasztás
Az előzetes várakozásoknak megfelelően Robert Fico kormányfő és Andrej Kiska vállalkozó jutott az államfőválasztás második fordulójába a szlovák elnökválasztás szombaton tartott első fordulójának nem hivatalos végeredménye szerint.
A szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) szerint az első fordulóban Robert Fico kormányfő, a baloldali kormánypárt az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelöltje kapta a legtöbb szavazatot, a kormányfőre a szavazók 28 százaléka voksolt. A második helyen a függetlenként indult Andrej Kiska vállalkozó végzett, a voksok 24 százalékát kapta meg.
Megfelelően a várakozásoknak, az államfőválasztás nem hivatalos végeredménye szerint az első körben nem született döntés az új szlovák államfőről. Így két hét múlva, március 29-én második fordulóra kerül sor. Ekkor az első fordulóban a két legjobb eredményt elért jelölt, azaz Robert Fico és Andrej Kiska között lehet választani. A második fordulóba továbbjutottak személye és sorrendje nem számít meglepetésnek. Az viszont igen, hogy Robert Ficora a vártnál kevesebben, Andrej Kiskára viszont többen szavaztak.
Robert Fico az államfőválasztás eredményével kapcsolatban újságírók előtt azt mondta: kemény küzdelemre számít a második fordulóban, amely szerinte nagyon érdekes lesz. "Az ellenzék velem szemben akár a sátánt is hajlandó lenne támogatni" - fejtette ki.
Andrej Kiska azt mondta, hogy a választás második fordulójában súlyos, de nyílt küzdelemre van kilátás. Hozzátette: feljelentést kíván tenni Robert Fico ellen amiatt, mert a kormányfő az egyik, a voksolást megelőző televíziós vitaműsorban "uzsorásnak" nevezte őt.
A szombati voksolás végeredménye szerint a választás első fordulójában Radoslav Procházka független parlamenti képviselő szerezte meg a harmadik helyet (az érvényes voksok mintegy 21,2 százalékával) a negyedik helyen pedig a 12,9 százalékkal a szintén függetlenként indult Milan Knazko színművész végzett.
A Magyar Közösség Pártja (MKP) által indított Bárdos Gyula, aki a szlovák államfőválasztások történetének első magyar jelöltje, az ötödik helyen végzett, ő a szavazatok 5,1 százalékát kapta meg, és ezzel megelőzte a hatodik helyet megszerző Pavol Hrusovskyt (3,3 százalék) akit a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) és a Most-Híd szlovák-magyar párt alkotta úgynevezett Néppárti Platform indított.
Bárdos Gyula azt mondta, hogy nagyon nagy sikernek tartja az általa elért eredményt, főként annak tükrében, hogy azt a jelölésével szembeni politikai "ellenszél" dacára sikerült elérni. "Ennek ellenére meghaladtuk az 5 százalékot, ami egy lélektani határ" - mutatott rá. A magyarok lakta régiókban tapasztalt alacsony részvételi aránnyal kapcsolatban hozzátette: ez azt mutatja, hogy a helyi magyar közösség "szellemi kondíciója nagyon rossz."
Berényi József az MKP elnöke az eredményről elmondta: a jelöléssel sikerült elérni céljukat, azt, hogy a felvidéki magyar közösség számára fontos témák a szlovák politika színterére kerüljenek. S második fordulóba jutott jelöltek egyikét sem támogatják. Közölte, erre csak akkor kerülhet sor, ha azok valamelyike konkrétumokban is felvállalja azokat a lépéseket, amelyek a felvidéki magyarság megmaradását célozzák.
A SÚSR adatai szerint a szombati voksoláson a választásra jogosult szavazópolgárok 43,4 százaléka vett részt, azaz kevesebben mentek el szavazni, mint az eddigi államfőválasztásokon átlagban. A korábbi államfőválasztások átlagos részvételi aránya 50 százalék körüli volt. Dél-Szlovákia több régiójában, vagyis a magyarok által legsűrűbben lakott régiókban, a választási részvétel az országos átlagnál is alacsonyabb volt. A sorrendben negyedik közvetlen szlovák államfőválasztás első fordulójában rekordszámú, összesen 14, többségében függetlenként induló jelöltre lehetett szavazni. A voksolás hivatalos végeredményét vasárnap délelőtt teszik közzé.