Ha Svájc azt fogja tenni, ami a népszavazás eredményéből logikusan következik, azzal megsérti a Svájc és az EU között fennálló megállapodást - közölte a forrás.

Svájcban vasárnap a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza az EU-tagokkal szembeni, a bevándorlást korlátozó kvótarendszert.

Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát. 2011 óta csak a román és bolgár állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén szűnnének meg. Az EU-hoz tavaly nyáron csatlakozó Horvátország állampolgáraira egyelőre nem vonatkozik a szabad beutazást és munkavállalást lehetővé tévő egyezmény.

Ezzel kapcsolatban a név nélkül nyilatkozó uniós tisztviselő azt mondta, mindeddig puszta formalitásként kezelték, és teljesen természetesnek vették, hogy Svájc kiterjeszti majd a horvátokra is az unióval kötött megállapodás hatályát, ám most mégis könnyen elképzelhető, hogy ezt elhalasztják arra hivatkozva, hogy a lépés nem volna összhangban a népszavazás kimenetelével.

A forrás arra is kitért, hogy ha Bern kerek-perec kijelenti, hogy nem terjeszti ki Horvátországra a megállapodást, azzal is megsérti az egyezményt.

Ha a svájci kormány a népszavazáson feltett kérdés alapján tesz jogi lépéseket, az potenciálisan nagyon súlyos következményekkel járhat, a kvóták az Európai Unió számára elfogadhatatlanok, azok egyoldalú bevezetése pedig a megállapodás egyértelmű megszegése volna - közölte a magas rangú uniós diplomata, aki mindazonáltal hozzátette, hogy míg a svájci hatóságok nem hoznak konkrét intézkedéseket, addig az unióval kötött kétoldalú megállapodások ugyanúgy változatlanul érvényben vannak, mint a népszavazás előtt.

A svájci kormánynak 3 éven belül kell eleget tennie a népszavazáson született döntésnek, Brüsszel pedig most arra vár, hogy megtudja, Bern ezt pontosan hogyan tervezi megtenni. "Hogy látok-e mozgásteret a svájci hatóságok számára? Nos, nem igazán" - közölte a forrás.

De hozzátette, nem Brüsszel fogja megmondani Bernnek, hogyan értelmezze a népszavazás eredményét, azt Svájc feladata elmagyarázni. Az uniós diplomata egyúttal óva intett attól, hogy a tények pontos ismerete nélkül bárki is elhamarkodott következtetésekre jusson.

Svájc és az Európai Unió a kilencvenes évek folyamán hét területen kötött egymással kétoldalú megállapodásokat, ezek közül az első a személyek szabad mozgását teszi lehetővé. A megállapodásnak ugyanakkor része egy úgynevezett guillotine záradék, amely mindkét fél számára lehetővé teszi az összes megállapodás felmondását, ha Svájc vagy az EU megszegi vagy felmondja valamelyik egyezséget.

Az egy csomagban lévő szerződések közül a másik hat a légi és a közúti közlekedést, a mezőgazdaságot, a kereskedelem technikai akadályainak lebontását, a közbeszerzést és a tudományt szabályozzák. Ha Svájc felmondja vagy megszegi az elsőt, az EU a másik hatot is felmondhatja, ehhez egyhangú döntésre van szükség a tagállamok részéről a szakminiszterek tanácsában - tette hozzá a megállapodás részleteit ismerő diplomata.

Arra a kérdésre, hogy a népszavazás érintheti-e Svájc tagságát a schengeni övezetben, a forrás úgy választolt, hogy közvetlenül nem, ám nehezen tudja elképzelni a kvóták betartatását a határellenőrzés visszaállítása nélkül, ami viszont sértené a schengeni egyezmény előírásait.

A tisztviselő szerint a személyek szabad mozgásának megszűnése rövid távon, közvetlenül annak a körülbelül 1,4 millió embernek okozna kellemetlenséget, akiknek ez határozza meg a mindennapjait. Szerinte közülük mintegy egymillióra tehető azoknak az uniós állampolgároknak a száma, akik Svájcban élnek, és négyszázezren vannak azok a svájci állampolgárok, akik az EU valamelyik tagállamában telepedtek le.