- Tiszta vizet kell önteni a pohárba azzal kapcsolatban, ami a vilniusi Keleti Partnerség-csúcstalálkozón történt, és amit óráról órára látunk kibontakozni Ukrajnában - indokolta egy nappal a csúcs előtt egy név nélkül nyilatkozó magas rangú uniós diplomata, hogy miért tartották szükségesnek, hogy változtassanak a csúcs menetrendjén. 

Moszkvában viszont azt hangsúlyozták, hogy noha messzemenőkig informális lesz a keddi EU-Oroszország csúcstalálkozó és szűk körben zajlik majd, orosz részről azt remélik, hogy a későbbiekben visszatérnek a szokásos kétnapos tanácskozáshoz. Az orosz államfő külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov azt mondta, hogy ehhez a formátumhoz, az egy napra lerövidített, szűk körű találkozóhoz európai uniós partnereik ragaszkodtak. 

Ami a két fél gazdasági kapcsolatainak jelentőségét illeti, a név nélkül nyilatkozó magas rangú uniós diplomata rámutatott, hogy az EU és Oroszország kereskedelme növekszik, és jelenleg meghaladja a napi egymilliárd eurót (kb. 300 milliárd forint), az orosz export 45 százaléka irányul az EU-ba, és az EU országai vásárolják fel az orosz szénhidrogének, energiahordozók háromnegyedét. Ez finanszírozza az orosz költségvetést - magyarázta a névtelenséget kérő uniós diplomata.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozót megelőzően úgy nyilatkozott, hogy a sikeres stratégiai együttműködéshez kölcsönös megértésre és "stratégiai bizalomra" van szükség, és a csúcstalálkozó célja ezek megerősítése. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csúcstalálkozó lehetőséget ad az EU és Oroszország közötti stratégiai partnerség "természetének és irányának" közös értékelésére.