A testület egyhangúan támogatta Szíszi jelölését, aki várhatóan napokon belül maga is bejelenti, hogy pályázik az államfői posztra.  

A vezérezredesből lett tábornagy egyre népszerűbb Egyiptomban, mióta 2012. július 3-án megfosztotta elnöki posztjától az iszlamista Mohamed Murszit, és ezzel lehetővé tette egy főleg szekuláris elemekből álló átmeneti kormány megalakítását.

Az iszlamista exelnök hívei kormánycsínynek nevezték az akciót.

Idén január 14-én és 15-én az egyiptomiak megszavazták a Mursziék által 2012-ben megfogalmazott alaptörvény erősen módosított változatát. A népszavazással a társadalmi többség bizalmát fejezte ki Szíszivel szemben, aki megfigyelők szerint messze a legesélyesebb jelölt a következő elnökválasztáson.

Az új alaptörvény értelmében a mindenkori egyiptomi államfőnek civil személynek kell lennie, így Szíszinek nyugalmaztatnia kell magát a hadseregtől, amit valószínűleg szerint nemsokára meg is tesz.

A tábornagyot annak idején éppen Mohamed Murszi helyezte a hadsereg élére. Szíszi ugyanakkor határozott kritikára számíthat az ellenzéktől és a nemzetközi közösségtől is.

A hétfői bejelentésekkel egy időben nyilvánosságra került egy fogva tartott, nemzetközileg elismert újságíró levele. Ebben a biztonsági erőket bírálja, amiért durván léptek fel a kormányellenes tüntetőkkel szemben.

Az ausztrál Peter Grestét, az al-Dzsazíra televíziós csatorna újságíróját két kollégájával együtt egy hónappal ezelőtt vették őrizetbe a biztonsági erők arra hivatkozva, hogy munkájukkal az ország békéjét veszélyeztették.

Greste azzal vádolja a kormányt, hogy az ellene és kollégái ellen tett drasztikus lépés ellentmond az új alaptörvényben garantált szólásszabadságnak. Az újságíró szerint az új szabadságjogokat csupán azok élvezhetik, akik feltétel nélkül támogatják a kormányt, mindenki más közveszélyesnek bizonyul, és ezért a leghatározottabb megtorlásra számíthat.

Greste levelében arra is emlékezteti a nyilvánosságot, hogy a hadsereg hatalomátvétele óta 2665 ember halt meg a hatóságok és az ellenzékiek közti belharcokban. Emellett 21 ezer embert tartóztattak le, és 16 ezren sebesültek meg.