Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Első fokon négy évre ítélte a bíróság a PIP mellnagyobbító implantátumok gyártóját, Jean-Claude Mast, de a perben csak az nyert igazolást, hogy az általa gyártott, engedély nélkül használt gél borítása szakadásveszélyes és gyulladásokat okozhat, az azonban nem, hogy még rákkeltő is volna.
Négy év börtönbüntetésre ítélte kedden Jean-Claude Mast, a 2010-ben világméretű botrányt okozó PIP-mellimplantátumot gyártó francia cég alapítóját első fokon a dél-franciaországi Marseille büntetőbírósága. A megszűnt Poly Implant Prothese (PIP) francia cég további négy vezetőjére 18 hónaptól három évig terjedő felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bíróság.
A francia kisvállalkozás tíz éven át gyártotta és forgalmazta az egész világon a szakadásveszélyes mellimplantátumot, amelyhez nem engedélyezett szilikongélt használtak az illetékes hatóságok tudta nélkül.
A perben azonban a leglényegesebb kérdésre, a gél minőségi problémáira nem született egyértelmű válasz. Az egészségügyi termékekkel foglalkozó francia hivatal (AFSSAPS) semmilyen közvetlen összefüggést nem állapított meg daganatos megbetegedések és a mellbetét viselése között, de azt igen, hogy a nem engedélyezett gél, amely tízszer olcsóbb, mint az egészségügyi előírásoknak megfelelő anyag - azaz évi több mint egymillió eurós megtakarítást eredményezett -, öt százalékkal megnöveli az implantátum borításában a szakadás kockázatát, ennek következtében a környező szövetek gyulladását és a szilikon szivárgását. A betéteket ezért 2010 elején visszahívták a piacról. Addigra 7500 szakadást és 3000 esetben gyulladásos reakciókat állapítottak meg.
A 74 éves céglapítónak 75 ezer euró (22,5 millió forint) pénzbírságot is be kell fizetnie, valamint örökre eltiltották az egészségügyi szektorban való működéstől és a cégvezetéstől. Ezenkívül Mas köteles több ezer euró kártérítést fizetni valamennyi őt feljelentő sértettnek - van, akinek morális alapon, másoknak pedig azért, mert el kellett távolítani a testükből a szakadásveszélyes mellimplantátumot. A megítélt kártérítések összege sértettenként 6 és 13 ezer euró (1,8 és 3,9 millió forint) között mozog.
A pert hét hónappal ezelőtt a nagy érdeklődés miatt egy átmenetileg átalakított kongresszusi központban tartották Marseille-ben, ahol az 5250 felperest mintegy háromszáz ügyvéd képviselte. "Ez az első jelképes lépés, az első alakalom, hogy használhatjuk a bűnös szót Jean-Claude Masra" - mondta Alexandra Blachere, a PIP-mellbetétet viselők legfőbb egyesületének ügyvédje.
Yves Haddad, a cégalapító ügyvédje közölte: fellebbeznek a döntés ellen. Miután a fellebbezés halasztó hatállyal bír, Mas szabadlábon maradhat és a kártérítéseket sem kell egyelőre megfizetnie. Valamennyi vádlottat súlyos csalásban mondta ki bűnösnek a bíróság.
Jean-Claude Mas még a botrány 2010-es kitörése után és a perben is azt állította, hogy a gél "tökéletes" volt. A csak érettségivel rendelkező vállalkozó orvoslátogatóként ismerkedett meg a mellimplantátumokkal a 80-as években, amikor még nem létezett a maihoz hasonló szabályozás ezen a területen. Cégénél, amelyet 1991-ben alapított, az ott dolgozók szerint szektára emlékeztető hangulat uralkodott. A bíróságon ugyanakkor elnézését kért a sértettektől.
Az 1991-ben alapított és 2010-ben csődöt jelentő PIP egy időben az ágazat harmadik legnagyobb cége volt. Mellimplantátumainak 80 százalékát latin-amerikai országokba, valamint Belgiumba, Hollandiába, Nagy-Britanniába, Németországba, Olaszországba, Portugáliába, Spanyolországba, Svájcba és Svédországba exportálta, de a világon összesen 65 országban mintegy 300 ezer nő visel PIP-mellimplantátumot. A betétek tíz százaléka érkezett a kelet-európai piacra: Bulgáriába, Csehországba, Fehéroroszországba, Lengyelországba, Magyarországra és Oroszországba.
