2013. december. 04. 11:36 MTI Utolsó frissítés: 2013. december. 04. 14:19 Világ

Japán földrengés: százezrek még mindig nem tudtak hazamenni

Ezer nappal a 2011-es földrengés és cunami után 278 ezer ember még mindig nem tudott visszatérni otthonába Japánban – közölte szerdán a tokiói újjáépítési ügynökség.

Az ügynökség szerint a kitelepítettek száma jelentősen csökkent a 470 ezres csúcshoz képest, de többségük még mindig igen rossz körülmények között, átmeneti szállásokon kénytelen meghúzni magát. Az újjáépítés lassúsága miatt sokan még évekig nem juthatnak új otthonhoz.

A legsúlyosabban érintett három prefektúrában, Mijagiban, Ivatéban és Fukusimában október végén 86,7 százalékos volt az átmeneti szállások – nagyrészt sebtében összeszerelt faviskók – kihasználtsága. Országszerte körülbelül 200 ezren vannak, akik hasonló helyeken kénytelenek élni.

Az érintett prefektúrák tisztviselői szerint a helyzet megoldása évekbe telhet, mert a magasabban fekvő területek megtisztítása és lakhatóvá tétele, valamint maga a lakásépítés lassabban halad a tervezettnél. Eredetileg úgy tervezték, hogy négy évvel a katasztrófa után felszámolják az átmeneti szállásokat, de ez egyelőre nem tűnik kivitelezhetőnek.

A szerdán közölt adatokból az is kiderült, hogy a katasztrófát követő atomerőmű-baleset helyszínén, Fukusima prefektúrában csaknem 50 ezer kitelepített embert tartanak nyilván.

A hatóságok adatai szerint a szigetország északkeleti partjára 2011. március 11-én lesújtó természeti katasztrófában 15 883 ember meghalt, további 2688-an a kitelepítés közben vagy után haltak meg. 2651 embert még mindig eltűntként tartanak nyílván. Utánuk a mai napig kutat a japán rendőrség és parti őrség, de ezer nappal a Richter-skála szerint 9-es erősségű földmozgás és az azt követő, többször tízméteres szökőár után minimális az esély arra, hogy megtalálják őket.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.