Magyarország üdvözli a genfi megállapodást és bízik abban, hogy az elkövetkező időszakban a felek olyan egyezségre jutnak, amely hosszú távon hozzájárul a világ és a közel-keleti térség stabilitásához és biztonságához - mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője vasárnap.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap hajnalban jelentette be, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjából és Németországból álló hatok csoportja, valamint Irán képviselői közötti tárgyalások eredményeként létrejött egy hathónapos időtartamra szóló megállapodás, ami lehetővé teszi egy későbbi átfogó egyezmény kidolgozását.

Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit és semlegesíti a 20 százalékra dúsított készleteket. Vállalta továbbá, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort, amely alkalmassá válhatott volna plutónium előállítására atomfegyverhez. Beleegyezett Irán abba is, hogy lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői számára.

A hatok csoportja cserébe mintegy 7 milliárd dollár értékben (másfél ezer milliárd forint) enyhíti az Irán elleni szankciókat, de "korlátozott, ideiglenes és célzott" jelleggel, és úgy, hogy ez a lépés szükség esetén visszavonható.

A megállapodást valamennyi résztvevő fél üdvözölte, míg Izrael aggodalmának adott hangot. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi hibának nevezte a megállapodást, kijelentetve, hogy "ma sokkal veszélyesebbé vált a világ, mert a legveszélyesebb rendszer jelentős lépést tett a világ legveszélyesebb fegyverének megszerzésére".

Martonyi János külügyminiszter vasárnap indul közel-keleti útra, amelynek alkalmával Izraelt is felkeresi.