2013. november. 24. 15:47 MTI Utolsó frissítés: 2013. november. 24. 20:05 Világ

Könnygázzal oszlatják az ukrán tömegtüntetést

A Függetlenség teréről mintegy húszezer tüntető a kormány épülete elé vonult. Néhányan megpróbáltak behatolni az épületbe, állítólag ezért vetettek be könnygázt a hatóságok.

Helyszíni jelentések szerint a rendőrök könnygázt vetettek be vasárnap Kijevben az ország EU-integrációjának leállítását ellenző tüntetők ellen.

A Függetlenség teréről mintegy húszezer tüntető spontán a kormány épülete elé vonult. Valakik füstbombákat dobtak a rendőrökre, a tüntetők közül néhányan pedig megpróbáltak behatolni az épületbe. A kijevi rendőrség állítása szerint ezért könnygázt kellett bevetetniük. A rohamrendőrök (a Berkut nevű különleges alakulat tagjai) állítólag gumibotokkal is ütötték a demonstrálókat. 

Az Ötös tévécsatorna helyszíni tudósítója hanggránátok robbanásáról számolt be, amelyeket szintén a berkutosok vethettek be. Más források szerint úgynevezett hangpuskákat, azaz robbanás hangját imitáló fegyvereket használtak.     

A rendőrökkel való összecsapás után időről időre tömegverekedések törtek ki, miután a tüntetés résztvevőire provokátorok - erős, sportos külsejű férfiak - támadtak. Egyes híradások szerint a füstbombákat nem a tüntetők, hanem a közéjük vegyült provokátorok dobták a rendőrökre. Sérültekről, őrizetbe vételekről nem érkezett hír.

A kormány épülete a parlament mellett és az elnöki hivataltól néhány száz méterre van. A környéken mintegy másfél ezer civil ruhás, sportos külsejű férfit láttak orvosi és légzőkészülékes maszkokban, akik minden bizonnyal azért mentek oda, hogy a tüntetőkkel szemben védjék a hivatali épületeket.          

Az uniópárti tüntetők többsége később fokozatosan elhagyta a kormányépület környékét, és visszatért a Függetlenség terére, hogy ott folytassa a demonstrációt Ukrajna európai uniós integrációjáért.

Közben a Függetlenség terével szomszédos Európai téren a tilalom ellenére sátorvárost kezdett építeni a három parlamenti ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt. Késő délutánra 24 sátrat állítottak fel az Ukrán Ház előtti járdán. Ellenzéki szónokok arra hívták fel a tüntetőket, hogy hétfő reggel vonuljanak ismét a kormány épülete elé, és követeljék Mikola Azarov miniszterelnök és kabinetjének lemondását.  

A központi téren vasárnap több mint százezren tüntettek amiatt, hogy a kormány csütörtökön leállította az EU és Ukrajna közötti társulási folyamatot.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.