Iránnak orvosi célokhoz lenne szüksége a nukleáris energiára
Irán elutasít minden olyan túlzott követelést az atomprogramjáról zajló genfi tárgyalásokon, amely megfosztaná a nukleáris energia békés hasznosításához fűződő jogától - jelentette ki Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter szombaton a teheráni állami televíziónak adott nyilatkozatában.
"A tárgyalások nagyon nehéz szakaszba érkeztek. Nem vagyunk hajlandók olyan egyezséget elfogadni, amely csorbítja Irán jogait és érdekeit" - hangoztatta Zarif, hozzátéve, hogy még "túl korai" lenne értékelni a tárgyalás eredményét. Leszögezte, hogy az urándúsítás jogát biztosítania kell az egyezségnek.Az urándúsítás a nyugati hatalmak és Izrael nyugtalanságának a legfőbb tárgya, mivel attól tartanak, hogy a 20 százalékra dúsított uránt Iránban arra használják fel, hogy 90 százalék fölötti dúsítottságú, atomfegyver gyártására alkalmas uránt állítsanak elő belőle.
Irán visszautasítja a feltételezéseket, és azt hangoztatja, hogy a dúsított uránra egy teheráni kutatóreaktor számára és orvosi célokra van szüksége. Zarif túl korainak nevezte, hogy megjósolja a tárgyalások kimenetelét, de a Hatok (Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) külügyminiszterinek genfi jelenléte szavai szerint azt mutatja, hogy a tárgyalások annyira komolyra fordultak, hogy szükségessé vált a részvételük.
William Hague brit külügyminiszter szombaton úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások továbbra is nehéznek ígérkeznek. Guido Westerwelle német külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy "reális esély" van a megállapodásra, bár azon még sokat kell dolgozni.
Haszan Róháni iráni elnök szombaton Teheránban azt hangsúlyozta, hogy a kormány a nukleáris kérdést a nemzetközi jog keretei között akarja rendezni. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette: nincsen semmi kétség afelől, hogy Irán nem törekszik, és nem is fog arra törekedni, hogy tömegpusztító fegyverre tegyen szert.
A tárgyalások kulcskérdése akörül forog, hogy Iránnak van-e joga saját területén uránt dúsítani. Az Egyesült Államok szerint egyetlen országnak sincs kifejezett joga erre az atomsorompó-szerződés értelmében. Irán szerint viszont ez az 1970-ben aláírt szerződés erre jogot ad neki. Mindkét fél a szerződés 4. cikkelyére hivatkozik, amely elismeri minden ország jogát a nukleáris energia békés hasznosítására, ugyanakkor közvetlenül nem esik szó benne az urán dúsításáról.