A határozattervezet emberi jogi elvekre hivatkozik, amelyek szerint tiltott az önkényes és törvénytelen beavatkozás a magánszférába. A tervezet szerint ugyanolyan védelemnek kell vonatkoznia az emberek magánszférájára az interneten, mint amilyennek a való világban is.

Nemrég kiszivárogtatott dokumentumokból fény derült arra, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) több más külföldi vezető mellett Angela Merkel német kancellárt és Dilma Rousseff brazil elnököt is lehallgatta. Ennek ellenére a határozattervezet nem említi konkrétan az NSA-t vagy az Egyesült Államokat, hanem általánosságban szól a kémkedésről.

A ENSZ Titkárságához benyújtott határozattervezet annak iktatását követően a Közgyűlés Emberi Jogi Bizottsága elé kerül, amely azt megtárgyalja, majd beterjeszti szavazásra. A Közgyűlés határozatai - a Biztonsági Tanácséival ellentétben - nem kötelező érvényűek, de komoly politikai és erkölcsi súlyuk van, és ítéleteiben a Nemzetközi Bíróság is gyakran hivatkozik rájuk.

"A határozatnak vélhetően hatalmas támogatottsága lesz a Közgyűlésben, mivel senki sem szereti, hogy az NSA kémkedik utána" - mondta a Reuters brit hírügynökségnek korábban egy név nélkül nyilatkozó nyugati diplomata.