A követség működését 2010-ben függesztették fel, újranyitásával könnyebbé válik a vízumszerzés például több ezer nyugat-afrikai diáknak, akik Magyarországon akarnak tanulni. Emellett a magyar termékek és szolgáltatások iránt érdeklődő üzletemberek magyarországi beutazása is elérhetővé válik. A magyar diplomácia nigériai jelenléte elősegíti Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeinek érvényesítését egész Nyugat-Afrikában – nyilatkozta a helyszínről Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára.

Magyarországnak elemi érdeke, hogy a világ leggyorsabban fejlődő régióival szoros kapcsolatot építsen fel, az pedig vitathatatlan, hogy Afrika viharos gyorsasággal fejlődik, aminek a csaknem 170 millió lakosú Nigéria az egyik éllovasa – tette hozzá.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy "a célegyenesbe értek" a két ország gazdasági együttműködési megállapodásáról szóló tárgyalások, az erről szóló dokumentumot várhatóan novemberben írják alá. A megállapodás tartalmazza a gazdasági vegyes bizottság létrehozását is.

A külügyi és külgazdasági államtitkár szerint a Nigériába irányuló magyar export ugrásszerűen nőtt, hiszen az idei év első hét hónapjában a magyar kivitel már meghaladta a tavalyi egész évest, amiben nagy szerepe volt az acélszerkezetek és a mobiltelefonok exportjának. Emellett nagy a kereslet a magyar borok és mezőgazdasági technológiák iránt is.

Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a magyar kormány bevonja Nigériát a keleti nyitás ösztöndíjprogramjába: 50 új ösztöndíjas helyet ajánlottak fel nigériai diákoknak magyar egyetemekre.

A magyar kormány tisztában van vele, hogy Nigéria nem keletre van Magyarországtól, de a keleti nyitás stratégiája nem szó szerint értendő, az azt jelenti ugyanis, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot azokkal a gyorsan fejlődő régiókkal, amelyek korábban nem voltak a magyar külpolitika és külgazdaság-politika homlokterében – magyarázta az államtitkár az MTI tudósítása szerint.