Kennedy emlékeztetett, hogy apja második világháborús veterán volt, annak idején a Csendes-óceán térségében szolgált, és az első amerikai elnök akart lenni, aki ellátogat a szigetországba.

Ez azonban nem jöhetett létre, az elnököt 1963. november 22-én megölték. Lánya 1978-ban látogatott el Japánba nagybátyja, az azóta elhunyt Ted Kennedy kíséretében, és felkereste az amerikai atombomba áldozatává vált Hirosimát is, ami mély benyomást tett rá.

Megerősítése esetén Kennedy lesz az első női nagykövet, aki az Egyesült Államokat képviseli Japánban. A The Washington Post korábban azt írta: Kennedy kinevezése "nagy izgalomba hozná a japánokat, akik szeretik, ha az amerikai nagykövet szupersztár".

Korábban az amerikai politikai élet olyan fajsúlyos szereplői képviselték Tokióban Washingtont, mint Mike Mansfield, a legendás szenátusi többségi vezető, Walter Mondale alelnök, Tom Foley, a képviselőház elnöke, és egy másik szenátusi többségi vezető, Howard Baker. A távol-keleti országban 2009 óta John Roos, egy korábbi szilícium-völgyi ügyvéd teljesít szolgálatot.

A második világháború vége óta Japán az Egyesült Államok egyik legfontosabb kereskedelmi és katonai partnere. A két ország kapcsolata jelenleg "érzékeny időket" él meg: Tokió területi vitákban áll Dél-Koreával és Kínával, Washingtonnal pedig nem tud zöld ágra vergődni a Japánban állomásozó amerikai katonák jövőbeni létszámáról. Japán ugyanakkor kulcsfontosságú szövetségese az Egyesült Államoknak az észak-koreai atomprogram ügyének kezelésében.

Az 55 éves Caroline Kennedynek nincs sok tapasztalata a mindennapi politikában: jogi diplomája van, az utóbbi évtizedekben különféle társadalmi szervezetekben elnökölt és könyveket írt. Ennek ellenére értékelések szerint Caroline Kennedy nagyköveti kinevezése biztosra vehető.