2013. szeptember. 13. 19:10 MTI Utolsó frissítés: 2013. szeptember. 13. 19:09 Világ

Halálra ítéltek egy német üzletembert Malajziában

Halálra ítélt pénteken egy togói származású német üzletembert egy malajziai bíróság, miután drogkereskedelem vádjában bűnösnek találták - közölte a férfi ügyvédje.

Bebou Akpo Bouraimát egy Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban működő bíróság ítélte el. A drogkereskedelmet a délkelet-ázsiai országban kötél általi halállal büntethetik - mondta Karpal Szingh, az üzletember ügyvédje.

A negyvenéves férfit 2011-ben vették őrizetbe a főváros nemzetközi repülőterén, miután másfél kilogramm metamfetamint találtak a csomagjában. A bírónő nem fogadta el a férfi által előadott történetet, amely szerint a táskát egy barátnője kérésére hozta el Szíriából Malajziába. A férfi fellebbez az ítélet ellen.

A dpa német hírügynökség információi szerint a német kormány a férfi ítéletének végrehajtása ellen foglal állást. A német külügyminisztérium tájékoztatása alapján a malajziai német nagykövetség az üzletember elfogása óta foglalkozik az üggyel. "Németország világszerte kifejezetten a halálbüntetés ellen van" - mondta a minisztérium szóvivője.

Júniusban két, drogcsempészettel vádolt német állampolgárt szabadon engedtek Malajziában, ellenben harmadik társukat, egy marokkói származású fiatalembert halálra ítélték. A vádirat szerint hét kilogramm metamfetamint csempésztek be az országba.

A három férfit januárban vették őrizetbe, szintén a Kuala Lumpur-i repülőtéren. A bíró abban az esetben helyt adott a két német fellebbezésének, amely szerint a marokkói férfi Malajziába érkezésük előtt mindegyiküknek adott egy-egy táskát, amelynek tartalmát nem ismerték. A malajziai siralomházakban több százan várják halálos ítéletük végrehajtását. Az utóbbi években mindamellett viszonylag kevés kivégzés történt az országban.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.