„Történelmi győzelmet arattak a jobboldali pártok” Erna Solberg, a norvég Konzervatív Párt jelöltje és az ország miniszterelnöki székének várományosa szerint. Bár idén is az eddig kormányzó Munkáspárt alakíthatta a legnagyobb frakciót, szövetségeseivel együtt sem sikerült többséget szereznie, míg a kormányváltással kampányoló jobboldali pártok 169 parlamenti székből 96-ot szereztek meg. A 2011-es oslói támadások óta tartott első választások előtt mindkét oldalon kampánytéma volt a 77 halottat követelő támadás: jobbról a kormány és a hatóságok gyenge fellépését kritizálták, de a legnagyobb frakciót alakító Haladás Pártnak is támadási felületet jelentett, hogy az ámokfutó, Anders Breivik korábban a párt tagja volt.

Megunták a takarékoskodást

A választások egyik nagy meglepetése, hogy a közvélemény-kutatásokkal szemben nem a konzervatívok, hanem a radikálisabban jobboldali Haladás Párt bizonyult a legnépszerűbb pártnak. A 2005 óta, Jens Stoltenberg miniszterelnök vezetésével kormányzó Munkáspárt főként az adócsökkentéssel szembeni ellenállása, és az ellenzék szerint túlságosan takarékoskodó gazdaságpolitikája miatt vesztett népszerűségéből. Bár a Munkáspártnak rövid távon népszerűséget hoztak a 2011-es terrortámadások (az Utoya-szigeten történt lövöldözés áldozatai a párt ifjúsági tagozatának tagjai voltak), később a kormány súlyos kritikákat kapott a hatóság erélytelen fellépéséért a támadás idején.

Norvégiában biztosra veszik, hogy az új parlament Erna Solberget, a konzervatív párt jelöltjét választják meg miniszterelnöknek, olyannyira, hogy az eddigi kormányfő, Jens Stoltenberg is beismerte vereségét, és gratulált Solbergnek. A „Vas Ernának” becézett korábbi közigazgatási és regionális fejlesztési miniszter indulását a kormányfői székért mind az öt, most bejutott jobboldali támogatja, annak ellenére, hogy pártja, a Norvég Konzervatív Párt csak a második legnagyobb ellenzéki koalíciót tudta megalakítani. A konzervatívok elsősorban az adócsökkentésre vonatkozó ígéreteikkel szereztek támogatókat: többek között a jövedelemadó csökkentését, a közismerten bőkezű jóléti állam leépítését és az olajszektor adóinak csökkentését ígérték. Jelenleg minden olajipari termelést 78 százalékos adó terhel, amelyből mára egy 750 milliárd dollár értékű alapot halmozott fel a skandináv állam. Az új kormány ígéretei szerint ezt a pénzt a gazdaság diverzifikálására, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére fordítaná.

Ebben a kérdésben Solberg szembekerülhet egyik lehetséges koalíciós partnerével, a Siv Jensen által vezetett Haladás Párttal, akik bár szintén hozzányúlnának az olajalaphoz, azt inkább a jóléti állam növelésére költenék. A párt más szempontból is kínos lehet Solbergéknek: bár a konzervatívok jelezték, szívesen látnák mind a négy ellenzéki pártot egy koalíciós kormányban, két kisebb ellenzéki párt, a Liberális és a Kereszténydemokrata Párt nem szívesen közösködne az idegenellenesként és populistaként jellemzett párttal, különösen, mivel a pártnak a 2011-es oslói robbantásos merénylet és az azt követő lövöldözés elkövetője, Anders Behring Breivik is tagja volt. Breivik 2002-ben a Haladás Párt nyugat-oslói alapszervezetét vezette, később azonban csalódott a párt szerinte túl mérsékelt programjában, ezért 2007-ben kilépett a pártból.

Bevándorlásellenes, Izrael- és melegházasság-párti szélsőjobb

Az idei választáson a második legnagyobb frakciót alakító, 22,9 százalékot és 41 parlamenti széket szerző Haladás Párt 1973-ban alakult, eredetileg egy adócsökkentésért küzdő single-issue pártként. Jobboldali, populista és bevándorlásellenes párttá a nyolcvanas években, Carl I. Hagen elnöksége alatt váltak, aki 2006-ig vezette a pártot. Hagen már a nyolcvanas években „Norvégia iszlamizálódásával” riogatott, követelte a menedékkérelmek szigorúbb elbírálását, és iszlámellenes retorikája miatt Norvégia többször keveredett diplomáciai botrányba muszlim országokkal. Bár a Haladás Párt sokáig volt a legnagyobb jobboldali párt, kormányra eddig egyszer sem került, mivel a eddig egyik párt sem volt hajlandó koalícióra lépni velük.

Hogy kitörhessenek az elszigeteltségből, az utóbbi években a párt és új vezetője, Siv Jensen némileg mérsékelte a korábbi retorikát, bár még mindig a norvég politikai élet jobbszélét jelentik. Hasonlóan több, nyugat Európai radikális jobboldali párthoz, a párt elfogadja a liberalizmus egyes alapelveit, támogatják az azonos neműek házasságát, és erősen Izrael-pártiak, miközben az iszlámot és a muszlim bevándorlást kritizálják. Carl I. Hagen egy alkalommal kijelentette: „Ha Izrael elveszti a harcot a Közel-Keleten, Európa is az iszlám uralma alá fog kerülni.”

Kiesbbségi kormány jöhet

A várható koalíciós viták miatt valószínű, hogy Solberg kisebbségi kormányt alakít vagy a Haladás Párttal, vagy a kisebb ellenzéki pártokkal. "Norvégiában nem feltétlenül számít gyakorlatnak, hogy többségi kormányt kell alapítani, ezért kicsivel valószínűbb, hogy kisebbségi kormányunk lesz" – mondta a The Guardian brit hírlapnak Elisabeth Ivarsflaten, a Bergeni Egyetem politológus professzora. Mint mondta, „Norvégiának sok kisebbségi kormánya volt már, és általában működtek."