Egyiptomban a hadsereg megbuktatta Mohamed Murszi elnököt, és felfüggesztette az alkotmányt szerda este. Ideiglenes államfőnek az alkotmánybíróság elnökét, Adli Manszúrt nevezték ki - jelentette be Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, a hadsereg parancsnoka a televízióban szerda este.

Szakértői kormány alakul, és egy bizottság felülvizsgálja az iszlamista alkotmányt. Egy átmeneti időszak után előre hozott elnökválasztást tartanak. A hadsereg és a rendőrség fellép minden erőszakos cselekménnyel szemben, de nem akar hatalmon maradni - közölte a hadsereg parancsnoka. Murszi leváltására azért volt szükség, mert nem tett eleget a nép követeléseinek - mondta. (Murszit tavaly június 30-án iktatták be elnöki hivatalába.)

A kairói Tahrír téren összegyűlt több százezer ember üdvrivalgásban tört ki a bejelentés hallatán. A tüntetők tűzijátékkal ünnepeltek. A politikai jövő "menetrendjét" politikai és vallási vezetők dolgozták ki az ifjúsági mozgalom képviselőinek bevonásával.

Egyiptom új katonai vezetői biztosították az Egyesült Államok kormányát arról, hogy nem kívánják hosszú ideig kormányozni az országot. A Murszi elnököt megbuktató hadsereg vezetői telefonon tájékoztatták erről Chuck Hagel védelmi minisztert, valamint Martin Dempsey tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét. Az egyiptomi hadsereg vezetői a többi között azt ígérték: arra törekszenek majd, hogy minél előbb polgári kormány irányítsa az országot.

Amr Musza, az Arab Liga volt főtitkára csütörtök hajnalban már arról számolt be, hogy a konzultációk állítólag már meg is kezdődtek a szakértői kormány megalakításáról. Részleteket azonban egyelőre nem közölt.

Híradások szerint a kairói Tahrír téren csütörtök hajnalban is ezrek ünnepelték Murszi megbuktatását. Eközben az északi Marsza Matruh városából arról érkezett hír, hogy a Murszi ellen tüntetők és a megbuktatott elnök hívei közötti összecsapásokban 14 ember vesztette életét.

Lekapcsolták az iszlamista televíziót, és roham az Al-Dzsazíra ellen

Az új egyiptomi vezetés egyik első intézkedéseként beszüntette a megbuktatott elnököt támogató Muzulmán Testvériség televíziójának adását, és a televízió több vezetőjét őrizetbe vették - jelentette szerda este a MENA állami  hírügynökség. Az Egypt25 televíziós csatorna az adás beszüntetéséig élőben sugározta Murszi híveinek tüntetését Kairóban és szerte az országban, továbbá a mozgalom politikusainak a katonai beavatkozást elítélő beszédeit.

Abdel-Fattah esz-Szíszi, a hadsereg főparancsnoka órákkal korábban az elnök megbuktatását bejelentő nyilatkozatában utalt arra, hogy - mint fogalmazott - új, független médiát kívánnak létrehozni.

Az egyiptomi biztonsági erők megrohamozták az al-Dzsazíra arab hírtelevízió kairói irodáját, és őrizetbe vették az ott dolgozó alkalmazottakat - jelentette szerda éjjel az al-Dzsazíra. Az al-Dzsazíra sugározta a megbuktatott Murszi elnök egyik utolsó beszédét.

Murszi: ez államcsíny

Mohamed Murszi, a hadsereg által megbuktatott egyiptomi elnök békés ellenállásra szólította fel híveit az "államcsínnyel" szemben. Korábban közölte, hogy nem mond le. "A vegytiszta puccsot kategorikusan elutasítja nemzetünk minden szabad embere" - írta. Korábban már közölte, hogy nem mond le, de azt nem tudni azt sem, hogy ő üzent-e, vagy egy munkatársa tette fel a nyilatkozatot a Facebookra.

A Muzulmán Testvériség szóvivője csütörtökre virradóra viszont Twitter-üzenetben azt közölte, az egyiptomi katonai vezetők őrizetbe vették a megbuktatott államfőt és stábjának több tagját. Értesülések szerint a megbuktatott elnököt és közeli munkatársait az elnöki köztársasági gárda tiszti klubjában tartják fogva.

Dühödten reagáltak Murszi hívei a hadsereg főparancsnokának bejelentésére. Az iszlamista tüntetők szerda este Kairó egyik külvárosában gyülekeztek, és élesen támadták a hadsereg főparancsnokát, Abdel-Fattah esz-Szíszit.

"Nem távozunk, jön az iszlám!"

"Nem távozunk! Jön az iszlám!"- skandálta többek között a tömeg, és szemtanúk szerint sokan sírva fogadták a hadsereg bejelentését. A Murszit támogató Muzulmán Testvériség sisakos és bottal felfegyverkezett biztonsági őrei védőkordont vontak a tüntetők köré.

Ahmed et-Tajjeb sejk, a kairói al-Azhar egyetemnek, a szunnita iszlám első számú tanintézményének vezetője rövid nyilatkozatban támogatásáról biztosította a történteket.

Csütörtökre virradó éjjel azonban az Al-Ahram című egyiptomi lap azt írta, hogy Egyiptom katonai vezetői letartóztatási parancsot adtak ki a megbuktatott Murszi elnököt támogató Muzulmán Testvériség 300 tagja ellen. Az újság beszámolt arról is: a biztonsági erők arra készülnek, hogy feloszlassák a Mohamed Murszit támogató tüntetést a Kairó Egyetem körzetében. Ezzel egy időben a Reuters hírügynökség azt jelentette, hogy a biztonsági erők a Muzulmán Testvériség politikai szárnyának tekintett Szabadság és Igazság Párt (FJP) több vezetőjét letartóztatták.

II. Tavadrosz kopt pápa egy hasonló dokumentumban kijelentette, hogy a politikai átalakulásra kidolgozott menetrend biztonságot hoz minden egyiptomi számára, akik tíz százaléka keresztény. Mohamed el-Baradei liberális ellenzéki vezető szerint újraindították a 2011-es forradalmat, a közösen elfogadott tervek eleget tesznek a nép követeléseinek.

Elfogadja a hadsereg rendezési tervét a szalafista an-Núr

Egyiptom második legnagyobb iszlamista pártja elfogadja a hadsereg politikai úti tervét, amely a mély belpolitikai válság megoldását célozza. Galal Murra, az an-Núr főtitkára a televízióban sugárzott nyilatkozatában közölte, hogy a vérontás megállítása érdekében hozták meg ezt a döntést.

A szalafisták jóval konzervatívabbak, mint a Murszit támogató, s a legnagyobb pártnak számító fundamentalista Muzulmán Testvériség, és egyebek mellett támogatják a szigorú iszlám törvénykezés, a saría bevezetését.

Abdalláh szaúdi király táviratban üdvözölte Adli Manszúrt, aki csütörtökön teszi le a hivatali esküt. A szaúdi király volt az első külföldi vezető, aki jókívánságait fejezte ki a kinevezett egyiptomi elnöknek.

Veszélyes a helyzet

"Egyértelműen veszélyes" helyzet alakult ki Egyiptomban a hadsereg fellépése nyomán - mondta szerda éjjeli nyilatkozatában William Hague brit külügyminiszter, aki hangsúlyozta: a minisztérium azt tanácsolja a brit állampolgároknak, hogy ha nem feltétlenül fontos, ne utazzanak Egyiptomba, jóllehet ez a hivatalos ajánlás a vörös-tengeri üdülőhelyekre nem vonatkozik.

Az amerikai külügyminisztérium elrendelte a kairói amerikai nagykövetség részleges evakuációját - jelentette szerdán a CNN. Az egyiptomi fővárosban működő diplomáciai képviseletet elhagyják a személyzet nem feltétlenül szükséges tagjai és a követségi dolgozók hozzátartozói. A hírtelevízió szerint, minden eshetőségre számítva, készültségbe helyezték a Dél-Európában állomásozó amerikai tengerészgyalogosokat.

Az amerikai Fehér Házban helyi idő szerint szerda este tartott válságtanácskozás után közölték, hogy Barack Obama amerikai elnököt mélységesen aggasztja a Murszi elnököt megbuktató katonai döntés, valamint az alkotmány felfüggesztése. A hadsereg lépését az elnök ugyanakkor nem nevezte puccsnak. Ebben az esetben ugyanis az Egyesült Államoknak fel kellene függesztenie az arab ország hadseregének előirányzott, több mint másfél milliárd dolláros katonai támogatás folyósítását. Obama - mint közölték - az egyiptomi hadsereget felszólította arra, hogy mielőbb adja át a hatalmat egy demokratikusan megválasztott kormánynak. Egyúttal felszólított arra is, hogy kerüljék a megbuktatott elnök, illetve hívei önkényes letartóztatását.

A demokratikus folyamathoz való mielőbbi visszatérésre szólította fel az egyiptomi politikai élet valamennyi résztvevőjét az Európai Unió is. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője szerda éjszakai nyilatkozatában az egyiptomi katonai vezetőket mielőbbi elnök-, illetve parlamenti választások megtartására szólította fel. Ashton annak a reménynek adott hangot, hogy a katonai vezetés megerősíti az alapvető jogok tiszteletben tartásának fontosságát. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Egyiptom tovább haladjon a demokratikus átalakulás útján.

Az alapvető jogok tiszteletben tartására szólította fel Egyiptom katonai vezetőit az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun csütörtök hajnali nyilatkozatában külön kiemelte a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát. A főtitkár úgy ítélte meg, hogy a katonai beavatkozás minden országban aggodalomra ad okot. Ebből kiindulva kulcsfontosságúnak nevezte a polgári kormányzásra való mielőbbi visszatérés szükségességét. A főtitkár állásfoglalásban  párbeszédet és nyugalmat sürgetett, és hangsúlyozta, hogy el kell kerülni az erőszakos cselekményeket.

Aszad: ez a politikai iszlám vége

Bassár el-Aszad szíriai elnök szerint az egyiptomi elnök elleni tömegmegmozdulások a politikai iszlám végét jelzik. Aszad erről egy szíriai lap csütörtöki számában megjelenő interjújában beszélt. "Ami Egyiptomban történik, annak a bukását jelzi, ami politikai iszlámként ismeretes" - mondta a hivatalos Asz-Szaura lapnak. Szavai szerint bukásra van ítélve az, aki bárhol a világon a vallást politikai célokra használja fel, vagy arra, hogy egyeseket mások ellenében előnyben részesítsen.

Az interjú kivonatai a szíriai elnök Facebook-oldalán jelentek meg néhány órával azután, hogy Omran Zoabi tájékoztatási miniszter a szíriai televízióban kijelentette: "Egyiptom felülemelkedhet a válságon, ha Murszi tudomásul veszi, hogy az egyiptomi nép túlnyomó többsége elutasítja a jelenlétét, és a távozását követeli. Az egyiptomi néphez hű embereknek a nép oldalára kell állniuk a Muzulmán Testvériség terrorizmusával szemben."

A szíriai rezsim és a Murszi legfőbb támaszát jelentő iszlamista Muzulmán Testvériség közötti ádáz ellenségeskedés régi keletű. Szíriában az 1980-as évek óta halálbüntetéssel sújtják azt, aki a szervezethez tartozik. A Muzulmán Testvériség szíriai szervezete nagy számban képviselteti magát a Szíriai Ellenzéki Koalícióban. Az alavita Aszad erőit a Hezbollah libanoni síita szervezet támogatja.

A hadsereg mindenhol jelen volt

A szimbolikus jelentőségű kairói Tahrír téren százezrek vártak a fegyveres erők bejelentésére. A délután folyamán Egyiptom-szerte megmozdulásokat tartottak az elnök hívei és ellenzői. A katonaság szerda este körülzárta Kairóban azt a laktanyát, ahol Mohamed Murszi egyiptomi államfő egyik irodája van. Az épületet szögesdróttal vették körül, és lezártak minden oda vezető utat.

Csapatokat, valamint több tucat páncélozott járművet vezényeltek ki a városnak azokra a pontjaira is, ahol iszlamista tüntetők tízezrei készülődnek az elnök támogatására. Nagy létszámban, teljes harci felszerelésben kivonult katonák őrizték a legfontosabb hidakat és közlekedési csomópontokat is. A hadsereg más városokban is csapatokat vezénylet az utcákra.

A legfontosabb egyiptomi napilap, az al-Ahram úgy tudja, hogy a hadsereg este hétkor már közölte Murszival, hogy nem tekinti többé államfőnek. Az egyiptomi fellebbviteli bíróság közben bejelentette, hogy érvényben tartja az egyiptomi kormányfőre korábban kiszabott börtönbüntetést, és ezzel elmozdítja a posztjáról.

"Katonai puccs folyik"

"Egyiptom érdekében és a történelmi hitelesség kedvéért hívjuk a folyamatot annak, ami, katonai puccs" – írta a délután folyamán a Facebookon a mostanra már bukott elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki attól tartott, hogy ezek lehetnek az utolsó szavai az oldalon.

Szerda délután 5 órakor lejárt a hadsereg ultimátuma, amelyben a fegyveres erők főparancsnoka, Abdel-Fattah asz-Szíszi azt követelte az államfőtől, hogy tegyen eleget a népakaratnak, vagy a katonaság életbe lépteti "a jövőre vonatkozó saját menetrendjét".

Eközben biztonsági források elmondták: az egyiptomi elnöknek és az őt támogató Muzulmán Testvériség több tagjának megtiltották, hogy elhagyják az országot, mivel gyanúsítottak egy 2011-es börtönlázadás ügyében zajló nyomozásban. A tiltólistán a testvériség legfelsőbb vezetője, Mohammed Badie, valamint helyettese, Hajrat as-Sáter neve is szerepel.

A délután folyamán az egyiptomi belpolitikai válság megoldására Mohamed Murszi koalíciós kormány létrehozását javasolta. Az elnök "egyértelmű és biztos menetrendet ajánlott, amely az egyiptomiak által létrehozott alkotmányos legitimitáson nyugszik". Murszi szerint az ideiglenes koalíciós kormány nemzeti konszenzus eredményeképpen jönne létre, és a néhány hónap múlva esedékes parlamenti választásokig irányítaná az országot. Közleményében az államfő hangsúlyozta, hogy a választások által biztosított legitimitása jelenti az egyetlen védelmet az erőszakkal és az instabilitással szemben.

A Muzulmán Testvériség javára kormányzott?

Abdel-Fattah asz-Szíszi vallási vezetőkkel és ellenzéki vezetőkkel – köztük Mohammed el-Baradeivel, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatójával és az ellenzéki csoportokat összefogó Június 30. Front szóvivőjével – találkozott a kairói védelmi minisztériumban. A tárgyalásra a szalafita an-Núrt és a Muzulmán Testvériség tömörülését, a Szabadság és Igazságosság Pártját is meghívták, de képviselőik nem mentek el a megbeszélésre.

A délután folyamán Egyiptom-szerte megmozdulások zajlottak az elnök hívei és ellenzői között. Az egy hete tartó demonstrációkban már 47-en vesztették életüket.

Mohamed Murszit vetélytársai azzal vádolják, hogy megosztotta az országot és egyetlen tábor, a Muzulmán Testvériség javára kormányzott. Azt is a szemére vetik, hogy hagyta az országot gazdasági válságba süllyedni, és nem fékezte meg a Hoszni Mubarak elnök 2011-es bukása óta növekvő bűnözést. Ellenséges érzelmekkel van Murszival szemben a kopt keresztény közösség túlnyomó része is, és a mérsékelt iszlám számos híve veti a szemére, hogy engedékeny a szalafista iszlamistákkal szemben.