2013. június. 20. 07:23 MTI Utolsó frissítés: 2013. június. 20. 08:45 Világ

Bíróság elé viszi Magyarországot Brüsszel

Brüsszel úgy döntött, hogy a luxemburgi Európai Bíróság elé viszi az étkezési és szabadidő-utalványok külföldi kibocsátóira és forgalmazói vonatkozó magyarországi korlátozások ügyét – értesült csütörtökön brüsszeli forrásból az AFP hírügynökség.

A döntésről délelőtt tesz bejelentést az Európai Bizottság. A testület szerint a magyar törvényhozás által tavaly január 1-jén bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó európai uniós szabályokkal.

Az Európai Bizottság szerint monopolhelyzetet teremtett Magyarországon az étkezési jegyek kibocsátására vonatkozó, 2012. január 1-jén bevezetett új szabályozás. A kormány lépése ellen már a tervek nyilvánosságra kerülésekor tiltakozott több érintett cég, így az étkezési utalványok forgalmazásra szakosodott három francia tulajdonú vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo.

Az új cafeteria-szabályozás szerint csak az állam által kibocsátott Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya élvez kiemelt járulékkedvezményt, ha béren kívüli juttatásként adja a munkáltató. A piacon lévő cégek forgalma ezért minimálisra esett vissza.

Az Európai Bizottság 2011 novemberében kérte a magyar kormányt, hogy módosítson az akkor még csak tervezett szabályozáson, de ez nem történt meg, a brüsszeli testület ezért fordult az Európai Bírósághoz.

Az ügyben 2012 áprilisában bekérették a francia külügyminisztériumba a párizsi magyar nagykövetet. Párizs tiltakozott amiatt, hogy szerinte Magyarország nem tartja tiszteletben az Európai Unióban érvényes szabadkereskedelmi szabályokat, és bünteti a francia vállalatokat.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.