A külügyi államtitkár azzal kapcsolatban nyilatkozott szerdán az MTI-nek, hogy az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága elfogadta az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló jelentéstervezetet, amelyet a portugál zöldpárti EP-képviselő, Rui Tavares készített.

Győri Enikő kifejtette: a jelentés nem felel meg a tényeknek, komoly csúsztatásokat tartalmaz, és azokat a tényszerű javításokat, módosításokat sem vették figyelembe, amelyeket néppárti képviselők terjesztettek be. Ezért a kormány továbbra sem ért egyet a dokumentumban foglaltakkal – közölte.

Az államtitkár kiemelte: jövőre EP-választások lesznek, és az egész jelentés sorsát, az eddigi vitát, valamint majd a júliusi plenáris vitát is ennek fényében kell értelmezni. Ezt mutatja az is, hogy a jelentésről "a pártpolitikai törésvonalak mentén" szavaztak a képviselők – mutatott rá. Kifejtette: a dokumentum mellett voksoltak a baloldali és liberális képviselők, továbbá Bokros Lajos, ellene szavaztak a néppárti tagok, a konzervatívok pedig tartózkodtak. "Meglepetések nincsenek" – mondta, hozzátéve: hasonló helyzetet vár a plenáris ülésen is.

Győri Enikő úgy fogalmazott, kérdéses volt, hogy az állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság tagjai fenntartják-e javaslatukat, hogy Magyarország ellen eljárást indítsanak az európai értékek megsértésének veszélye miatt. Úgy tűnik, ezt más megfogalmazásban ugyan, de továbbra is fenntartják – mondta. Közölte, ez az eljárás először csak kimondaná: egy tagállamban olyan helyzet állt elő, hogy fennáll a veszélye az uniós alapértékek megsértésének, de a folyamat elvezethet a tagállam szavazási jogának felfüggesztéséhez is. Magyarország határozottan elutasítja, hogy ilyen helyzet állt volna elő – hangsúlyozta.

A politikus kiemelte: abban bízott, hogy az EP-képviselők figyelembe veszik a tényeket, továbbá azt, hogy Magyarország konstruktív párbeszédet folytat az Európai Bizottsággal, és a Velencei Bizottság korábbi véleménye tükröződik több törvényben is. Arra is kitért, hogy a jelentésben olyan jogszabályokat kifogásolnak Magyarországgal kapcsolatban, amelyekhez hasonlók más uniós tagállamokban is léteznek, azaz meglátása szerint kettős mércét alkalmaznak.

Győri Enikő úgy látja, az EP bizottsága "egyértelműen túlterjeszkedik a hatáskörén", olyan intézményi megoldásokat javasol, amelyek eddig nem léteztek, és nincs jogi alapjuk. Így Magyarország állandó ellenőrzését ajánlja, amire korábban még nem volt példa – mutatott rá.

Az államtitkár szerint az EP-választásokig hátralévő egy év "most már így fog eltelni, de mi nem fogjuk feladni". Mindenkitől elvárják, hogy vegye figyelembe a tényeket, ne csúsztasson. Emlékeztetett arra, hogy szerdán a liberális képviselőcsoport Morvai Krisztinának, a Jobbik színeiben politizáló független EP-képviselőnek a "kirohanását" a Fidesznek tulajdonította, "tehát tudatosan félrevezetik" az európai közvéleményt. Megjegyezte: nem számít arra, hogy "a kampány hevületében csökkennének a Magyarország elleni támadások".

A bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságban a Magyarországot értékelő Tavares-jelentésről tartott szavazás előtt éles szóváltás volt Juan Fernando López szocialista bizottsági elnök és Morvai Krisztina között. A képviselő transzparenst bontott ki az ülésteremben, amelyre az volt írva, hogy "EU diktatúra". Ezt követően jelent meg az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége európai parlamenti frakciójának Twitter-oldalán az a bejegyzés, hogy "hihetetlen, de egyúttal nem meglepő, a Fidesz egyik EP-képviselője azzal vádolja az EU-t, hogy diktatúra". A bejegyzést később törölték.