Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Öntudatosan, egyesek szerint arrogánsan lépett a bíróság elé Beate Zschäpe, annak a neonáci sejtnek az utolsó élő tagja, mely a vád szerint kilenc németországi bevándorló, valamint egy rendőrnő meggyilkolásával hozható összefüggésbe. A csoport a német neonáci párt, az NPD egyik funkcionáriusán keresztül állami pénzekből is kaphatott támogatást. Az ügy nyomozásában elkövetett mulasztások kísértetiesen hasonlítanak a magyarországi romagyilkosságok felderítésének hibáihoz.
Hétfőn kezdődött Münchenben annak a neonáci nőnek a pere, akit kilenc bevándorló és egy rendőrnő meggyilkolásában való részvétellel vádolnak. Beate Zschäpe a sajtóhírek szerint szenvtelenül tűrte a tárgyalás előtt a fotósok rohamát, és nyugalma az áldozatok jelen lévő családtagjaitól sem rendült meg. A kezdés előtt rágózott, ügyvédeivel mosolyogva egyeztetett, barna nadrágkosztümében a berlini taz tudósítója szerint pedig maga is úgy nézett ki, mint egy jogásznő. Az első tárgyalási napont túl sok minden nem történt: a pert rögtön elhalasztották, miután a védők elfogultsági indítványt nyújtottak be a bíró ellen.
Zschäpe a Nemzetiszocialista Illegalitásnak (Nationalsozialistischer Untergrund, NSU) nevezett terrorista sejt feltehetően az utolsó élő tagja, aki a vád szerint két társával felelőssé tehető 8 török és egy görög származású kiskereskedő meggyilkolásában. Szintén ehhez a csoporthoz köthető, hogy 2004 júniusában bombát robbantott egy kölni, túlnyomórészt török üzletekkel zsúfolt sétálóutcában, aminek következtében 22-en megsebesültek. A csoport nem rettent vissza hivatalos személyek elleni merénylettől sem: erőszakuknak 2007 áprilisában egy 22 éves rendőrnő is áldozatul esett, egy másik rendőrt pedig súlyosan megsebesítettek.
A bűnüldöző szervek éveken át képtelenek voltak megtalálni az elkövetőket, a terrorista sejt létezéséről egy beismerő videóban értesült a világ 2011 novemberében, melyet a vád szerint Zschäpe küldött szét. A videón nem sikerült rögzíteni Zschäpe ujjlenyomatait, a nő az őrizetbe vétele óta pedig hallgatásba burkolózik.
Ahogy egyre több részlet került napvilágra az NSU működéséről, úgy vált egyre kínosabbá az egész a német rendőrségnek, a nemzetvédelmi hivatalnak és a politikai elitnek. Ha az érintettek kicsit kevésbé előítéletesek, hanyagok és egy kicsivel hozzáértőbbek, akkor emberéleteket lehetett volna megmenteni a felderítéssel – az eset számtalan párhuzamot kínál a magyarországi romákon elkövetett gyilkosságokkal. Az ügynek nem kevésbé fontos mellékszála, hogy ismét napirendre került a német neonáci párt, az NPD (Németország Nemzetidemokrata Pártja, Nationaldemokratische Partei Deutschlands) betiltása.
A hivatalok sorra hibáztak
Az NSU-nak három tagja volt: Beate Zschäpe mellett Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt, valamennyien az egykori NDK-ban, Jéna betondzsungelében nőttek fel. Itt alapították meg első neonáci csoportosulásukat, a Kameradschaft Jenát. Ez a csoport már rendszeres résztevője volt a neonáci felvonulásoknak, és kapcsolatot ápolt a Vér és becsület (Blood and Honour) militarista neonáci hálózattal is, valamint betagozódott a kelet-thüringiai bajtársi szövetségeket (Kameradschaft) összefogó Thüringer Heimatschutzba.
A trió már ekkoriban gyártott bombákat, de egy ’98-as rendőrségi razzia elől sikerült elmenekülniük. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a Thüringer Heimatschutzot az alkotmányvédő hivatal beépített embere, Tino Brandt építette fel, akinek a védelmében a nemzetbiztonság még rendőrségi akciókat is akadályozott. Amikor a Zschäpe által bérelt garázsban a rendőrség robbanófejeket talált, a trió illegalitásba vonult. Hamis személyazonosságot kaptak, Zschäpe Lise, Mundlos és Böhnhardt pedig Max és Gerri álnév alatt éli szinte gondtalan életét először Chemnitzben majd Zwickauban. Kiadásaik egy részét a Monopolyhoz hasonló náci társasjáték eladásából fedezték egy ideig, Zschäpe szobafestőként is vállalt munkát. Emellett bankok kirablására specializálódtak. A helyszínről, akárcsak a gyilkosságok estében, biciklivel menekültek, de a rendőrség itt sem látott összefüggést.
A csoport 2000 és 2006 között először egy nürnbergi virágárust terített le nyolc lövéssel. Majd sorrendben egy nürnbergi szabót, egy hamburgi, majd egy müncheni zöldségest, egy rostocki dönerárust, egy nürnbergi gyorsbüfé-tulajdonost, egy müncheni kulcsmásolót, végül pedig egy kasseli internetkávézó-üzemeltetőt végzett ki. A gyilkosságokban az volt a közös, hogy az összes áldozat bevándorló volt, és mindegyiket ugyanazzal a fegyverrel követték el. A 10. gyilkosság áldozata egy heilbronni rendőrnő, Michèle Kiesewetter volt.
A lebukáshoz nem egy félresiklott terroristacselekmény, hanem egy balul végződő bankrablás vezetett: 2011. november 4-én Mundlos és Böhnhardt újabb bankrablásra indult, ezúttal Eisenachban. A forgatókönyv ugyanaz volt: biciklivel érkeztek és távoztak. A zsákmányuk hetvenezer euró volt. A közelben egy lakóautó várta őket, melyben megbújhattak a kerékpárokkal, amíg a rendőrség el nem vonul. Egy járókelő értesítette a rendőrséget, akinek feltűnt a biciklijüket a lakókocsiba préselő két férfi. Amint a rendőrség körülvette az autót, Mundlos és Böhnhardt önkezével végzett magával. Zschäpe ezzel egyidőben Zwickauban felgyújtotta a csapat főhadiszállását, és eltűnt. Szökése alatt szétküldött egy videót szerkesztőségeknek, muszlim egyesületeknek, valamint egy jobbos csomagküldőnek, mely bemutatta az NSU eddigi tevékenységét. Néhány nappal később pedig feladta magát.
Az NSU-ügy rendőrségi vizsgálata során kiderült, hogy a német neonáci párt, az NPD thüringiai elnöke, Ralf Wohlleben fegyvert és muníciót szerzett a csoportnak, és egy ízben pénzzel is támogatta őket. (Wohlleben maga is a vádlottak padján ül három másik támogatóval együtt.) Fellángolt a vita, hogy szabadon működhet és állami támogatásban részesülhet-e olyan párt, amelynek egyik tagjáról kiderül, hogy pénzelte egy terrorista csoport működését.
Az NPD betiltása pótcselékvés
A szövetségi parlament tavaly decemberben kezdeményezte is az Alkotmánybíróságnál az NPD betiltását, de a testület idén februárban a kérvényt elutasította: „a politikai pártok szabadok, egészen addig, míg az Alkotmánybíróság meg nem állapítja alkotmányellenességüket. A politikai pártok feladata a nép politikai akaratnyilvánításában közreműködni és a nyilvános konfrontációt képviselni. Egy párt megnyilvánulásai egészen addig nem alkotmányellenesek, amíg azok betartják a törvény és jog kereteit” – írta az Alkotmánybíróság. A kormány erre márciusban elállt az NPD betiltásától, melyet a Bundestagban csak a szociáldemokrata SPD és a kommunista utódpárt, a Die Linke támogat, a többi párt inkább visszafogott a kezdeményezés értelmét és sikerét illetően.
Olaf Sundermeyer publicista, a Jobboldali terror Németországban című könyv szerzője szerint az NPD betiltása nem más, mint politikai akcionizmus, reakció a kormány tehetetlenségére, mert a válaszokat, hogy hogyan jutottunk idáig, ők sem tudják. Nem az NPD-t kell betiltani, hanem azt kell feltérképezni és meglátni, hol gyenge még a demokráciánk, a szélsőjobb terjedése ugyanis nem másnak, mint a demokrácia meggyengülésének a jele.
Ahogy azt több szakértő is hangsúlyozza, az NPD legalább kontrollálható, a betiltással azt kockáztatnák, hogy szem elől tévesztik az egész neonáci mozgalmat, aminek a következményei beláthatatlanok lennének.
Az NSU-per májusban folytatódik. ítélet legkorábban 2015-ben várható.
| A magyar nemzetbiztonság is hibázhatott |
| A magyarországi romagyilkosságok ügyében is felvetődött, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) nem továbbított a gyilkosságokban részt vevő Csontos Istvánnal kapcsolatos információkat az illetékes bűnüldöző szerveknek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megbízásából jelentést készítő Gulyás József, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja szerint hamarabb elfoghatták volna a romagyilkosságok elkövetőit, ha a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH – ma Alkotmányvédelmi Hivatal) munkatársai nem követnek el „műhibákat”, mind szakapparátusi, mind vezetői szinten. A titkosszolgálatok már az első halálos támadás előtt fél évvel értesültek arról, hogy az ügy egyik jelenlegi vádlottja, Kiss István társaival fegyvereket akar szerezni. Ezt az információt azonban nem ellenőrizték, mert azt nem találták elég konkrétnak, s úgy vélekedtek, hogy az inkább következtetéseken, feltételezéseken alapul. Később viszont kiderült, hogy nem egyetlen, a csoport tevékenységére utaló információ jutott el a titkosszolgálat embereihez. A romák elleni gyilkosságsorozat 2008–2009-ben volt: Kislétán és Tiszalökön egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek. A bűncselekmények miatt 4 ember (K. Árpád, K. István, P. Zsolt és két gyilkosságban sofőrként közreműködő Cs. István) ellen emeltek vádat. |
