Saját parlamentet akarnak az észak-koszovói szerbek
Körülbelül tízezer szerb tüntetett hétfőn az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában a szerb-koszovói megállapodás ellen.
"Koszovó Szerbia szíve", "Nem Pristinára, nem a brüsszeli megállapodásra", "Nem adjuk meg magunkat!" – egyebek mellett ilyen szlogeneket írtak a szerb nemzeti zászlót lengető tiltakozók tábláira. A tüntetők hazaárulónak nevezték Ivica Dacic szerb miniszterelnököt, aki kézjegyével látta el pénteken a Belgrád és Pristina viszonyát, illetve a szerbek lakta Észak-Koszovó jogi helyzetét rendező brüsszeli egyezményt.
A tiltakozók követelték, hogy helyezzék hatályon kívül a szerződést, és népszavazáson kérdezzék meg az embereket Szerbiában arról, elfogadják-e a megállapodást. Világossá tették, hogy az észak-koszovóiak nem fogják engedni a brüsszeli egyezmény végrehajtását, mivel az "a hamis koszovói állam uralmának" elfogadását jelentené.
A demonstráció résztvevői azt mondták: "itt az idő létrehozni az észak-koszovói autonóm tartomány parlamentjét". Krstimir Pantic, a szerb kormány koszovói irodájának igazgatóhelyettese azt mondta, hogy három út áll az észak-koszovói szerbek előtt: "az egyik út Pristina irányába mutat, a másik Belgrád felé, a harmadik út pedig a szerb települések parlamentjének megalakítása. A harmadik út a bizonytalanságba vezet, kockázatos, mégis ez az egyetlen lehetőség".
A kora délutáni tüntetés idejére Kosovska Mitrovicában bezártak a boltok, az éttermek és a kávézók.
Belgrád belvárosában is több mint kétezren tiltakoztak a szerb-koszovói megállapodás ellen. A szerb vezetők lemondását és a szerződés semmissé nyilvánítását követelték.
A szerbiai ortodox egyház ugyancsak elítélte az egyezményt. Irinej pátriárka szerint "Szerbia megadta magát", hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az unióval. Az egyházfő arra biztatta a koszovói szerbeket, hogy "ne ismerjenek el semmiféle rájuk kényszerített, igazságtalan rendelkezést, és Koszovót mindörökké tekintsék a hazájuknak".
Az albán többségű Koszovóban 120 ezer szerb él, közülük 40 ezren az északi, Szerbiával határos területeken. Belgrádhoz hasonlóan az észak-koszovói szerbek sem ismerték el soha Pristina 2008-as függetlenné válását, és Koszovót továbbra is a szerb nemzet és vallás bölcsőjének tekintik.
A brüsszeli egyezmény szövegét még nem hozták nyilvánosságra, de a kiszivárgott hírek szerint a szerződés értelmében Észak-Koszovó saját rendőrséggel és igazságszolgáltatással rendelkezne majd pristinai fennhatóság alatt.