Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A néhai Hugo Chávez jobbkezeként emlegetett Nicolás Maduro, és a zsidó származású Henrique Capriles csap össze vasárnap a venezuelai elnökválasztáson. A tét óriási: a világ legnagyobb olajtartaléka feletti kontroll megszerzése.
"Azt szeretnétek, hogy egy mocskos burzsoá nyerjen? Vagy inkább egy munkást, egy hazafias forradalmárt, Chávez saját fiát látnátok szívesebben?" – foglalta össze a néhai államfőt is meghazudtoló stílusban a választás alternatíváit Nicolás Maduro, Venezuela ügyvezető elnöke. A szokatlanul rövidre sikerült, mindössze tíz napos kampányt követően vasárnap tartanak elnökválasztást a 29 milliós latin-amerikai országban. Az előrehozott voksolásra azért van szükség, mert a Venezuelát közel másfél évtizedig kormányzó Hugo Chávez március elején rákbetegségben elhunyt.
A dél-amerikai szocializmus szimbolikus figurája tavaly a szavazatok 55 százalékával győzte le az ellenzék vezetőjét, a zsidó származású Henrique Capriles Radonskit. A megfigyelők az utódként kijelölt Nicolás Maduronak is hasonló sikereket jósolnak: az egykori buszsofőr a közvélemény-kutatások szerint bő tíz százalékkal vezet Capriles előtt.
Kismadárként jelent meg Chávez
A személyeskedő támadásokkal tarkított kampány során Maduro nem győzte hangsúlyozni, mennyire közel állt a néhai Hugo Chávez elnökhöz. Egyik utolsó, szürreális szónoklatában például arról beszélt támogatóinak, hogy imádkozás közben Chávez lelke kismadárként jelent meg előtte, majd csiripeléssel biztatta őt.
Maduro – aki fiatalként egy rock zenekar tagja volt - szakszervezeti aktivistaként indult, majd Venezuela külügyminisztere, később pedig az ország alelnöke és Chávez jobbkeze lett. Nagy előszeretettel beszél szegény származásáról, a párt rendezvényein pedig rendszerint munkás vezetőket hív meg maga mellé a színpadra.
A hvg.hu-nak nyilatkozó venezuelai szavazók többsége úgy fogalmazott, hűek maradnak Hugo Chávez utolsó kívánságához, ezért Madurora szavaznak majd. "Ez szimplán hűség kérdése. Nem számít, hogy ki a jelölt" – fogalmazott a 23 éves caracasi Melissa Vegas, hozzátéve, hogy "vasárnap ismét megvédik a forradalmat". Chávez megosztó személyiségét ugyanakkor jól példázza, hogy a Twitteren sok olyan bejegyzést lehetett olvasni, mint Edgar Rivasét, aki szerint a legtöbben "úgy fognak majd emlékezni Chávezre, mint Szaddám Huszeinre. Egy rémes diktátor, aki a saját népe ellen harcolt, pedig azok csak boldogulni szerettek volna".
Forradalmárok itt is, ott is
Noha Maduro mellett még Diego Maradona legendás argentin labdarúgó is kampányolt, győzelme esetén szembe kell néznie azzal, hogy nem rendelkezik a márciusban elhunyt államfő karizmatikus személyiségével, amelyre szüksége lehet az országot irányító koalíció összetartásához. Nagy szerencséje, hogy kihívójának még ennél is nehezebb a helyzete. Caprilesnek ugyanis megválasztása esetén meg kellene győznie a chávezi politikát kitartóan támogató milliókat saját igazáról, nem beszélve azokról az állami alkalmazottakról, akik továbbra is ezer szállal kötődnek Chávez bolivári forradalmához. Jóllehet, Miranda állam 40 éves kormányzója korábban visszautasította azokat a vádakat, miszerint leállítaná a többnyire olaj-pénzekből finanszírozott szociális projekteket, és a Chávez népszerűségét is megalapozó "missziókat", sokan mégis bizalmatlanok vele szemben – figyelmeztetnek a szakértők.
Az ellenzék első embere az intenzív kampány során keményen bírálta Madurot, aki szerinte egy "sekélyes forradalmár". Az orosz és lengyel zsidó nagyszülőkkel rendelkező politikus a napokban azzal vádolta meg az ideiglenes elnököt, hogy "elárulta Hugo Chávezt, és kizárólag a zsebeit szeretné megtömni". Maduro erre úgy vágott vissza, hogy "elkényeztetett gazdag piperkőcként" festette le a fiatal kormányzót, aki szerinte a jómódú és korrupt venezuelai elitet képviseli, és aki még "a washingtoni imperialista bankárokkal" is képes volt lepaktálni a győzelem megszerzéséhez.
Bár Capriles valóban tehetős családból származik, az utóbbi időben rengeteg tett azért, hogy a "nép embereként" gondoljanak rá a vasárnapi voksoláson. Az új arculat részeként például motorkerékpárján szorgosan látogatta a helyi szegénynegyedeket, ahol szinte csak baseball sapkában mutatkozott.
Nincs több ajándék olaj
Az ellenzék első embere "brazil-típusú" gazdaságot ígér, amely támogatná a vállalkozásokat, de nem hanyagolná el a szociális jóléti programokat sem. A politikus úgy látja, hogy amióta Nicolás Maduro ügyvezető elnök lett, az emberek problémái csak sokasodtak, többek között az új valuta-ellenőrzési szabályok miatt. Miranda kormányzója ráadásul a kubai Castro testvérek támogatását véli felfedezni Maduro választási kampányában. Mint fogalmazott, bár "Havannában is lehet választást nyerni, én itthon szeretnék". A politikus beszédében kiemelte, hogy "én nem az ellenzék, hanem a megoldás vagyok".
Capriles egyébként korábban azt ígérte, hogy megválasztása esetén leállítja a venezuelai olajtartalék "elajándékozását" a baráti kormányoknak, és hűvösebb viszonyt ápolna a dél-amerikai ország olyan "vállalhatatlan" szövetségeseivel, mint Szíria, Fehéroroszország vagy Irán.
Piszkos trükkök és erőszak
A másfél évtizedes chávezi retorika talán még a hazainál is jobban megosztja a venezuelai szavazókat. Ezért aztán nem is volt meglepő, hogy a választási kampány során a szemben álló felek különböző "piszkos trükkökkel", illetve erőszak alkalmazásával vádolták egymást. Az elkötelezett chávez-pártiak egyik népszerű teoriája, hogy veresége esetén az ellenzék puccsot tervez Nicolás Maduro ellen, míg Capriles támogatói szerint a kormány gátlástalanul felhasznál minden állami erőforrást annak érdekében, hogy biztosítsák az ügyvezető elnök választási győzelmét.
Maduro múlt héten azzal vádolt meg két volt amerikai nagykövetet, hogy összeesküvést terveztek meggyilkolására a vasárnapi elnökválasztás előtt. "Azért akarnak megölni, mert tudják, hogy nem nyerhetnek meg egy szabad és tisztességes választást" – fogalmazott drámai hangvételű beszédében Chávez bizalmi embere. Capriles szerint a legsötétebb chávezi éveket idézi a kijelentés, aminek célja, hogy félelmet keltsen. Hugo Chávez kritikusai emlékeztetnek, a néhai államfő "havi rendszerességgel" leplezett le ellene irányuló merényleteket, amik csak arra voltak jók, hogy a szavazók kevesebbet beszéljenek a valódi problémákról.
A kubai vezetés is belebukna?
Bár az elnökválasztáson a chávezista rendszer jövőjéről döntenek, az eredmény kihatással lehet az egész latin-amerikai régióra. A tét ugyanis nem más, mint a világ legnagyobb kőolajtartaléka felletti kontroll, illetve a gazdasági támogatások jövője az olyan baloldali kormányok számára, mint a Castro testvérek Kubája. Akár Maduro, akár Capriles győz, a gazdasági problémák miatt Venezuela a következő hat évben várhatóan befelé fordul majd, ami nehéz helyzetbe fogja hozni az ALBA tagjait: Kubát, Bolíviát és Nicaraguát – mondta a hvg.hu megkeresésére Soltész Béla, Dél-Amerikai kutató. Hozzátette: "a Castro-rezsimet alapjaiban rendítené meg a szinte ingyen kapott venezuelai olaj hiánya".
A szakértő úgy vélte, hogy a változások leginkább Brazíliának kedveznek majd: a balközép brazil vezetés lesz a leginkább vállalható az összes lehetséges partner közül az ALBA tagállamai számára, és a venezuelai pozícióvesztést a regionális nagyhatalmi szerepre törő Brazília ki tudja, és minden bizonnyal ki is akarja majd használni.
Katasztrófa a gazdaságban
A megfigyelők figyelmeztetnek, bárki is lesz az utód, menedzselnie kell azt a gazdasági katasztrófát, amelyet a baloldali populista Chávez politikája okozott. Főként azt, hogy a költségvetési deficit jelenleg a bruttó hazai termék közel 20 százalékát teszi ki (ez a mutató az Egyesült Államokban jelenleg 7 százalék) – állítják a közgazdászok. Arról nem is beszélve, hogy a külföldi adósságteher jelenleg tízszer akkora, mint amennyi tíz évvel ezelőtt volt – mutattak rá korábban a szakértők, hozzátéve, hogy a bankrendszert szintén összeomlás fenyegeti. A termelési kapacitás pedig – beleértve a nagy bevételeket biztosító olajkitermelést is – drasztikusan csökkent.
Az elemzők hozzáteszik, hogy az infláció az egekbe szökik, és a valutatartalékok is szűkösek az olajban gazdag országban. Ráadásul a feketepiacon négyszer annyi bolivart kell fizetni egy-egy dollárért, mint a hivatalos váltóhelyeken. Emellett mesterségesen alacsonyan tartják a munkanélküliséget, a közszférában pedig rengeteg álláshelyet teremtenek.
Bush volt maga az ördög
Miután közel két hónapot töltött különböző kubai kórházakban, Chávez február közepén tért vissza Caracasba. Noha az államfő állapota ekkor még államtitok volt, a 18 hónapja rákbetegséggel küzdő politikus halálát végül március elején jelentették be. A dél-amerikai ország alkotmánya értelmében harminc napon belül új választásokat kell kiírni. Hugo Chávez szegény családba született, először tankparancsnokként vált ismertté, aki aztán Simón Bolívár dél-amerikai forradalmár nagy csodálója lett. Igazán széles ismertségre azonban az 1992-es sikertelen puccskísérlete után tett szert. A nemzetközi szintéren olykor humoros Amerika-kritikája miatt vált hírhedtté. George W. Bush volt elnököt például többször "szamárnak" és "ördögnek" nevezte.
Chávez a latin-amerikai politikai paletta egyik legszínesebb, ugyanakkor leginkább megosztó személyisége volt. Először 1998-ban választották meg Venezuela vezetőjének, és azóta is folyamatosan hatalomban tudott maradni. Az utolsó, tavaly októberben tartott választásokat pedig szintén megnyerte. Közel másfél évtizedes kormányzása alatt számos úgynevezett „missziót”, vagyis szociális programot vezetett be, melyek ingyenes oktatást, illetve egészségügyi ellátást biztosítottak a lakosságnak. Ennek ellenére a szegénység és a munkanélküliség is általános maradt az országban, noha erre lehetőséget biztosítana Venezuela hatalmas olajtartaléka.
Az 58 éves politikust a legtöbben mégis tüzes beszédei miatt ismerték, melyeket főként a venezuelai állami televízió Alo Presidente (Helló elnök úr) néven sugárzott heti rendszerességgel. A műsorban Chávez főleg saját politikai álláspontját ismertette, de az is előfordult, hogy interjúalanyokat hívott meg, sőt táncolt és énekelt is.
