A felmondási idő három hónap, a berlini Köpenick kerületben működő pártközpontban dolgozó hét alkalmazott munkaviszonya így júliusban szűnhet meg. A párt vezetői remélik, hogy addig rendeződik az anyagi helyzet és vissza lehet vonni a felmondást. Ellenkező esetben alig fél évvel a parlamenti választás előtt csak az önkéntesek, aktivisták munkájára támaszkodhat a nagyjából háromezer aktív párttagból álló országos szervezetet irányító központ.

Az NPD a legutóbbi, 2009-es országos parlamenti választáson a szavazatok 1,5 százalékát szerezte meg. Elsősorban Németország keleti részén, a volt NDK területén népszerű, ott két tartományban helyi törvényhozási képviselettel is rendelkezik, és a választási eredményei alapján állami támogatásra jogosult.

A Bundestag - a törvényhozás alsóháza - februárban leállította a negyedévenkénti mintegy 300 ezer euró folyósítását, mert az NPD nem fizetett be egy több mint egymillió eurós büntetést, amelyet a szövetségi közigazgatási bíróság vetett ki decemberben a párt gazdálkodásáról szóló pénzügyi beszámoló ellenőrzése során kimutatott szabálytalanságok miatt.

A pártnak az 1,27 millió eurós büntetés mellett jelentős nagyságú tartozást is törlesztenie kell. A legutóbbi, 2011-es pénzügyi beszámolója alapján 950 ezer eurós adósságot halmozott fel. Egyes értékelések szerint a kettős teher alatt pénzügyileg összeomolhat a párt.

A széles körben neonáci szellemiségűnek tartott NPD-nek nemcsak anyagi gondjai vannak, hanem a betiltás is fenyegeti, és nem tudja megtartani a hét végére tervezett kongresszusát, mert útépítési munkálatok miatt csak gyalog lehet megközelíteni a tanácskozásra kiszemelt helyszínt az alig négyezer lakosú bajorországi Lautertalban. 

A párt az illetékes közigazgatási bíróságnál kérelmezte, hogy a kongresszus idejére rendeljék el a munka felfüggesztését, és tegyék szabaddá az utat a helyszínhez, de kérelmét elutasították. Az NPD egy szóvivője a nemrég felújított útszakaszon a helyi önkormányzat által váratlanul megindított munkálatokat és a bíróság döntését értékelve úgy vélte: a hatóságok szándékosan igyekeznek ellehetetleníteni az NPD kongresszusát.

Az 1964-ben alapított párt betiltásáról szinte fennállása óta vitatkoznak, és egyszer már meg is próbálkoztak vele. A kormány és a törvényhozás 2003-ban közösen benyújtott indítványát azonban az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elutasította. A betiltás kérdése 2011 végén került elő ismét, amikor közvetlen kapcsolatot mutattak ki a legkevesebb tíz gyilkosságért felelősnek tartott Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt és NPD-tisztségviselők között.

A törvényhozás felsőháza, a Bundesrat tavaly év végén döntött arról, hogy ismét az alkotmánybírósághoz fordul a párt betiltását és felszámolását kérve. A Bundestag egyelőre nem határozott arról, hogy csatlakozik-e az újabb kezdeményezéshez, a kormány viszont márciusban eldöntötte, hogy kimarad az újabb kezdeményezésből, de minden segítséget megad ahhoz, hogy a Bundesrat sikerre vigye az ügyet.

A kormány főként a kisebb koalíciós párt, a liberális FDP ellenállása miatt tartja távol magát az NPD betiltására irányuló újabb eljárástól. Philipp Rösler, az FDP elnöke a liberális álláspontot indokolva úgy vélte: "az ostobaságot nem lehet betiltani", a szélsőjobb eszméivel pedig politikai eszközökkel kell felvenni a harcot.