Kamaszkori fertőzés miatt elvesztette tüdejének egyik felét a szerdán pápává választott Jorge Mario Bergoglio Buenos Aires-i érsek, orvosok szerint azonban nem szükségszerű, hogy ez akadályozza egyházvezetői munkájában, nincs hatással egészségére és nem rövidíti meg életét.
Hivatalos életrajzírója szerint Ferenc pápa mindazonáltal érzi a következményeit annak, hogy fél tüdővel él. "Kicsit lelassítja, de jól van" – mondta Sergio Rubin. Orvosok rámutattak, a pápa nem képes a kimerítő fizikai megpróbáltatásokra, légzőszervének kapacitása ugyanis nem ugyanolyan, mint a teljes tüdővel élő embereké.
"Talán nem lenne képes maratonokat futni, de nem hinném, hogy ez szerepelne a tervei között" – fogalmazott az Imperial College London légúti fertőzésekkel foglalkozó központjának igazgatója, Peter Openshaw orvos. "Fél tüdő is elég, ameddig az egészséges" – szögezte le.
A szakember szerint a főpapi munka nem lesz túlságosan megterhelő Ferenc tüdejére, azt azonban megjegyezte, hogy a szentatya bordakosara "hajszálnyit szokatlan" lehet. "Röntgenje talán ijesztőnek tűnhetne, de ez érthető, mivel tudjuk, hogy fél tüdeje van" – fejtegette.
Manapság ritkaságnak számít eltávolítani a tüdő egy részét, antibiotikumos kezeléssel felül lehet kerekedni szinte az összes tüdőfertőzésen, beleértve a tuberkulózist. A szerv részleges eltávolítására előrehaladott tüdőrák esetében kerülhet sor.
Az 1936-ban született Ferenc pápa kamaszkorában azonban még nem voltak elég hatékonyak az antibiotikumok, így az orvosok drasztikus megoldásokat is számba vettek a fertőzések kezelésére.
A szakemberek úgy vélik, a katolikus egyház újonnan megválasztott vezetőjénél nem kell számítani szövődményekre, ezek ugyanis már rég jelentkeztek volna. A legfontosabb, hogy a pápa tüdeje védve legyen a fertőzésektől, ezért védőoltásokat javasolnak neki, többek közt az influenza ellen.