A lap szerint a hétfői nap szimbolikus jelentőségű volt Magyarországon az emberi jogok védelmének történetében: miközben Áder János köztársasági elnök Berlinben az egykori keletnémet titkosrendőrség, a Stasi börtöneit látogatta meg, Budapesten elfogadták az alaptörvény-módosítást.

A New York Times a módosításról megjegyzi, a kritikusok szerint – az Európa Tanácsot, az Európai Uniót és az Egyesült Államokat is beleértve –, aláássa az igazságszolgáltatást, és veszélyezteti a demokratikus fékeket és ellensúlyokat.

A lap megemlíti, a módosítás miatt több ezren vonultak utcára Budapesten a hétvégén is, az ellenzéki szocialisták pedig bojkottálták a parlamenti szavazást.

A New York Times szól az alaptörvény-módosítás tartalmáról is: megemlíti a diákok röghöz kötését, a politikai reklámok betiltását a kereskedelmi médiában, valamint a hajléktalanellenes rendelkezéseket. A lap megjegyzi, a módosításokkal a kormány olyan rendelkezéseket vezet be, amelyeket az elmúlt másfél évben az Alkotmánybíróság visszadobott.

A lap azt is megemlíti, hogy egyre többen aggódnak azon, hogy a parlamentben kétharmados többséggel rendelkező kormány megpróbálja megerősíteni a hatalmát, beleértve az igazságszolgáltatást, a médiát, a központi bankot, az oktatást és a kulturális életet.

A New York Times kitér arra is, hogy az alkotmányjogászok szerint a most elfogadott magyar alaptörvény-módosítás legsúlyosabb rendelkezése az, hogy az Ab és a törvényeket aláíró elnök nem vizsgálhatja meg egy alkotmánymódosítás törvényességét – kizárólag azt vizsgálhatják, hogy az elfogadás módja összhangban van-e a törvénnyel.

A lap megemlíti az EU és az USA ezzel kapcsolatos megszólalásait, valamint azt is, hogy a volt nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György került a jegybank élére, a 49 éves Orbánról pedig azt írják: "az ötgyerekes sportos apa Közép-Európa egyik legerősebb és legkarizmatikusabb politikusa".