Az elutasító határozat szerint az alkotmánybíróságról szóló törvény alapján politikai párt nem kezdeményezhet a saját maga alkotmányhűségének megállapítására irányuló eljárást.

Az NPD az indítvánnyal arra reagált, hogy a törvényhozás felsőháza, a tartományokat képviselői Bundesrat tavaly év végén úgy döntött, kéri az alkotmánybíróságtól a párt alkotmányellenességének megállapítását és a szervezet felszámolását. Elemzők szerint az NPD a közvéleményt kívánta befolyásolni az ellenkező előjelű kezdeményezéssel, amelynek bukása ugyan számára vereség, de nem lehet belőle következtetéseket levonni az alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárással kapcsolatban.  

Az NPD egy kiegészítő indítványt is az alkotmánybíróság elé terjesztett. Ebben annak megállapítását kérték, hogy a szövetségi törvényhozás és a kormány sérti a párt jogait és veszélyezteti a működését azzal, hogy folyamatosan az alkotmányellenességét hangoztatja. A karlsruhei bíróság ezt az indítványt a kellő megalapozottság hiányára hivatkozva utasította el. 

Az 1964-ben alapított párt betiltásáról szinte fennállása óta vitatkoznak, és egyszer már meg is próbálkoztak vele. A kormány és a törvényhozás 2003-ban közösen benyújtott indítványát azonban az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elutasította.

A betiltás kérdése 2011 végén került elő ismét, amikor közvetlen kapcsolatot mutattak ki a legkevesebb tíz gyilkosságért felelősnek tartott Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt és NPD-tisztségviselők között.

A betiltásra irányuló újabb, 2012 végén indult kezdeményezéshez egyelőre nem csatlakozott a törvényhozás alsóháza - a Bundestag -, és a kormány sem. 

A neonáci szellemiségűnek tartott párt a legutóbbi, 2009-es országos parlamenti választáson a szavazatok 1,5 százalékát szerezte meg. Elsősorban Németország keleti részén, a volt NDK területén népszerű, ott két tartományban helyi törvényhozási képviselettel is rendelkezik.