Egy ilyen planéta megfigyelése tudományos szenzációt jelentene, ez lenne ugyanis az első alkalom, hogy közvetlenül figyelhetnék meg a bolygóképződés folyamatát - emelte ki a zürichi Műszaki Főiskola (ETH) csütörtökön.

A születőben lévő bolygó mint egy magzat a placentában, úgy fekszik egy gázból és porból álló "burokban", egy protoplanetáris korongban. Ez veszi körül az alaposan megvizsgált, szintén igen fiatalnak számító HD 100546 jelű csillagot, amely a Földtől "mindössze" 337 fényévre fekszik.

Erre a burokra irányították a Európai Déli Obszervatórium (ESO) 8 méter átmérőjű nagyon nagy teleszkópját (VLT) a tudósok.

Saját bevallásuk szerint igencsak meglepte őket, hogy a burokban egy születőben lévő bolygót találtak. A "kicsi" egy gázóriás, tömege húszszorosa a Jupiterének - írták az Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóiratban.

"A bolygószületést eddig leginkább csak számítógépes szimulációk révén kutatták" - magyarázta a tanulmány vezető szerzője, Sacha Quanz, hogy miért is jelentene szenzációt a felfedezés.

A tudósok épp a burok miatt figyeltek fel a csillagra. Ami a HD 100546-ot ugyanis különlegessé teszi, az az úgynevezett protoplanetáris korong. Ilyen akkréciós - anyagbefogási - korong alakul ki a fiatal csillagok körül: gáz és szilárd részecskék keringenek benne. A tudomány mai állása szerint az ilyenek korongokban születnek a bolygók.

Ahhoz, hogy bebizonyosodjon, valóban egy születőben lévő bolygót észleltek a svájci kutatók, további megfigyelésekre lesz szükség - mondta Quanz. Mindazonáltal az égitest fényessége arra utal, hogy még mindig növésben van. "Vagyis még csak pár százezer éves."

Egy lehetséges másik magyarázat szerint a "primőr" egy vénebb bolygó, amely mélyen bent a korongban született és egy másik planéta lökött ki magából. Ez azonban nem valószínű, mert nyoma sincs a másik bolygónak.

A VLT áprilistól vizsgálja majd újra a lehetséges újszülöttet. Ha tényleg "magzatnak" bizonyul, régóta fennálló elméletek és modellek végre egy konkrét bolygón lennének tesztelhetők.