Irán régóta küzd a nyugati befolyást megtestesítő tárgyak, például a Barbie babák ellen, de úgy tűnik, ez most az első eset, amikor a hatóságok Keletről származó jelképek ellen is fellépnek.

Az újság idézte Szaíd Dzsáberi Anszárit, az iráni kulturális örökség védelmének egyik illetékesét, aki a "kulturális invázió" jelképének nevezte a Buddha-szobrokat. Mint mondta, a hatóságok nem fogják megengedni egy konkrét hit ilyen tárgyak általi terjesztését. Anszári nem közölte, eddig hány Buddhát koboztak el, de azt jelezte, hogy a "tisztogatás" folytatódik.

Vannak irániak, akik csak otthonuk vagy autójuk díszítésére vásárolnak Buddha-szobrokat. Azok többsége egyébként Kínában készül, és a Perzsa-öböl iráni szabadkereskedelmi övezetein keresztül jut be az országba. "Ahogy én látom, a vevőket nem érdekli a buddhizmus, csak dísznek veszik ezeket" - mondja Reza Szanai, aki ilyen szobrokat árul boltjában.

Az iráni alkotmány értelmében a keresztény és zsidó hit, valamint a zoroasztrizmus elismert vallás az iszlám mellett, amely utóbbi az ország hivatalos vallása. A törvény azonban kimondja, hogy általában minden nem-muzulmán jogait tiszteletben kell tartani. Vannak iszlamisták, akik semmilyen szobor készítését nem támogatják, mert azt bálványok terjesztésének tekintik, 2010-ben neves iráni személyiségeket ábrázoló szobrok tűntek el Teherán utcáiról és tereiről. A feltevések szerint ez egy olyan - meg nem nevezett, az iszlámot szigorúan értelmező - csoport műve volt, amely tiltja az emberábrázolást a művészetben.