Panetta: nem volt idő beavatkozni Bengáziban
A bengázi amerikai konzulátus elleni támadás gyorsasága miatt az amerikai fegyveres erők nem tudtak idejében beavatkozni, hogy megmentsék az ott életét lévő négy amerikait - mondta csütörtöki szenátusi meghallgatásán Leon Panetta leköszönő amerikai védelmi miniszter.
A törvényhozás előtt tárcavezetői minőségében utolsó alkalommal megjelenő Panetta elmondta: az amerikai haderő egy sor eshetőségre felkészült, de nem volt jele annak, hogy a bengázi diplomáciai képviseletet támadás fenyegetné. A Pentagon vezetője elutasította a republikánus bírálatot, amely szerint az Obama-kormány semmibe vette a figyelmeztető jeleket és elmondta, hogy fél évvel az incidenst megelőzően a kabinet 281, amerikai képviseleteket érintő fenyegetést értékelt ki.
A kelet-líbiai városban a 2011. szeptember 11-i terrortámadásban meghalt Chris Stevens nagykövet és három másik amerikai.
Panetta a szenátus védelmi bizottságában elmondta, hogy Bengáziban nem egy hosszan tartó ostrom alakult ki, hanem két rajtaütés történt, amelyek között hat óra telt el. Nem sokkal az első támadás után több katonai egységet küldött Bengáziba, köztük Spanyolországban állomásozó tengerészgyalogosokat és egy Közép-Európában gyakorlatozó különleges műveleti erőt.
A kérdésre, hogy miért nem vezényelt nagy tűzerejű helikoptereket és repülőgépeket a helyszínre, a miniszter úgy felelt, hogy ilyenek nem voltak a közelben és csak 9-12 óra múlva értek volna oda.
"Az akkori helyzet bizonytalansága ellenére a védelmi minisztérium és az amerikai kormány többi része minden erőfeszítést megtett az amerikai életek megmentéséért " - mondta Panetta.
A meghallgatáson részt vett Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is, aki kijelentette, hogy a szeptember 11-i évforduló miatt az afrikai és délnyugat-ázsiai amerikai posztokon, létesítményekben emelt szintű készültséget rendeltek el.
A bengázi terrortámadás belpolitikai vihart kavart az Egyesült Államokban, a republikánusok szerint az Obama-kormány megpróbálta ugyanis eltussolni az incidens valódi körülményeit. Susan Rice ENSZ-nagykövet, aki még öt nappal a támadás után is arról beszélt, hogy az tulajdonképpen egy erőszakossá fajult tüntetés volt, amit egy Kaliforniában forgatott iszlámellenes amatőr videofilm váltott ki, a botrány miatt visszalépett attól, hogy külügyminiszternek jelöljék.