A Science című tudományos folyóiratban közzé tett tanulmányukban a szakemberek arról is beszámoltak, hogy milyen mutációknak köszönhető bizonyos galambfajok díszes tollkoronája.

Több mint tízezer madárfaj él a Földön, ám keveset tudunk arról miért olyan sokszínűek genetikailag és fejlődéstanilag. A szirti galamb géntérképének feltárása a madarak fejlődésébe ad újfajta betekintést - hangoztatta Michael D. Shapiro, a Utahi Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője. A szirti galamb kromoszómáiban 17 300 gén található, az emberi genomban 21 ezer gént azonosítottak a tudósok. 

A galambokat több mint ötezer éve háziasították, korábban, mint bármely más madarat. A szakemberek megállapították, hogy a galamb az egyik legváltozatosabb külső-belső tulajdonságokkal rendelkező madárfaj, mintegy 350 alfaja ismeretes, valamennyi sajátos egyéni jellemzőkkel bír.

Egy speciális szoftver segítségével, amelyet a tanulmány társszerzője, Mark Yandell humángenetikai professzor fejlesztett ki, a szakembereknek sikerült meghatározniuk azt az egyetlen gént, az EphB2-t, amelynek változatai felelősek azért, hogy az állatok fején és nyakán lévő tollazat nem lefelé, hanem felfelé nő, egyfajta koronát képezve.

Ugyanerről a génről az emberek esetében megállapították, hogy hozzájárul az Alzheimer-kór, a prosztatarák és más rosszindulatú megbetegedések megjelenéséhez - idézte a ScienceDaily tudományos hírportál Shapirót, aki hozzátette, hogy a 350 galambfajta közül mintegy 80-nál található meg ez a csodálatos korona, amely a párválasztásnál játszik fontos szerepet.

A kutatók összehasonlították a szirti galamb genomját a csirke, a pulyka és a zebrapinty géntérképével. Annak ellenére, hogy 100 millió év telt el azóta, hogy ezeknek a madaraknak a fejlődése szétvált, géntérképük nagyon hasonló - közölte Shapiro.