Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kitetovált fejű egykori szkinhedtől nagy politikai túlélőkön át öntudatos aktivistanőkig színes mezőny fut neki az első közvetlen cseh elnökválasztásnak. A választás egyáltalán nem tűnik lefutottnak, de a balosok járhatnak jól vele.
Még vörösebb lehet a tavaly őszi megyei választások után szociáldemokrata-kommunista dominanciára váltó Csehország. Pénteken húsz elnökjelölt közül nyolcan álltak végül a startvonalra a délben kezdődött, kétnapos, az ország modern demokratikus történetének első közvetlen cseh elnökválasztásán, amelyen a legutolsó közvélemény-kutatások, illetve az országos tévévita után egyértelmű esélyes az egykori szociáldemokrata miniszterelnök (1998-2002). Az euro-atlanti elkötelezettségű, Rolling Stones-rajongó Havel és az euroszkeptikus, Putyinnal bratyizó Klaus után minden negyedik cseh a föderalista Európát támogató, de kommunista szavazatokra is számító Miloš Zemant küldené a prágai Várba, azaz a Hradzsinba.
Az öreg róka: Miloš Zeman (Polgári Jogok Pártja, politikai nézet: balközép)
Izgalmas jelenség a cseh balközépen Miloš Zeman, aki már tíz évvel ezelőtt is próbálkozott az elnökválasztáson, sikertelenül. A rossz nyelvek szerint saját pártjában nem szerették volna a cseh elnöki székben látni. Zeman politikai karrierje ezek után meglehetősen csehül állt, 2007-ben a Szociáldemokrata Pártból is kilépett, hogy egy új, saját párt élére álljon, különösebb siker és társadalmi támogatottság nélkül. Mostanáig. Még nem jöttek rá a cseh politikai elemzők sem, mi lehet az oka Zeman meredeken felfelé ívelő népszerűség-növekedésének, legyünk konkrétak: a tavaly őszi 6 százalékos támogatottsága 25,1 százalékra kúszott fel, a legutolsó jelentések szerint öt százalékot rávert fő riválisára, Jan Fischerre is. Mindenki értetlenül áll a jelenség előtt: miért?
A balközép politikus meglehetősen hírhedt az újságíróknak többször bemutatott arrogáns stílusáról, politikai ellenfeleivel többnyire agresszívan kommunikál. Arról nem is beszélve, ha egy csehnek csak megemlítik a Zeman nevet, egyből rávágja: Lukoil. Persze Zeman tagadja az oroszokkal állítólag létező számlakapcsolatot, ám nem kétséges, ez nem az a brand, aminek egy kelet-európai politikus túlzottan örülne. Ugyanakkor hisz a szorosabb európai együttműködésben, amely egészen biztosan nem a jelenlegi cseh társadalmi trendekkel vág egybe. Zeman pozitívumai között emlegetik, hogy rutinos politikus, benne van a közéletben a rendszerváltás óta. Maga Václav Klaus is - aki ideológiailag politikai ellenfele - nyíltan Zeman támogatására szólította fel a lakosságot, mondván, ő az egyetlen igazi politikus a jelöltek közül.
A hivatalnok: Jan Fischer (független jelölt, politikai nézet: centrista-liberális)
Politikai pályája egy tekintetben biztosan hasonlít Bajnai Gordon szerepléséhez: a cseh statisztikai hivatal egykori elnöke Miroslav Topolánek (ODS) miniszterelnök kormányának összeomlása után (2010) kicsit több mint egy évre vette át a Polgári Párt által vezetett koalíciós kormányt. A politikai eliten kívüli ismeretlenségből előkerülő Fischer szakértőként kormányzott, és rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert: Prága egyik külvárosában lakott egy panelházban szerény körülmények között. Fischer szülei túlélték a holokausztot, ő maga sokáig ateistának vallotta magát, de később felvette a zsidó vallást. Rövid és sikeresnek minősített miniszterelnöksége után, Londonba költözött ahol az EBRD egyik alelnöki tisztségét kínálták fel neki.
Politikája alapvetően vállalkozóbarát, de karakteres szociális elemeket is tartalmaz. Elemzők szerint mindenkinek megígér valamit. A felmérések szerint sokáig a cseh elnökválasztás toronymagas esélyese volt, jelenleg is a három legerősebb jelölt egyike, népszerűsége most 20,1 százalék között mozog, az utolsó hónapban Zeman rávert öt százalékot. A múlt heti Zeman-Fischer tévévitában az elemzők és a közvélemény szerint is egyértelműen alulmaradt, politikai ellenfelének rajongói többször kifütyülték a vita során. Bizonyos választók körében problémát jelenthet, hogy Fischer 1980-ban belépett a kommunista pártba. Ez a dilemma egy esetleges második körben okozhat bonyodalmakat: vajon a jobboldali, antikommunista szavazók kellő számban szavaznak-e rá a szocdem Zeman ellenében?
A művész: Vladimír Franz (független jelölt, politikai nézet: balközép vagy szélsőjobb)
A cseh elnökjelöltek talán legsokoldalúbb és azonnal felismerhető figurája: teste - ahogy a helyi bulvárlapok kiderítették - a legapróbb részletekig tetovált. A látvány alapján nem sokan gondolnák, hogy Franz jogtudományokat is tanult, zeneszerző, művész és egyetemi tanár, aki kampányában a kultúrára, az oktatásra és a tolerancia fontosságára fektette a hangsúlyt. Ez utóbbira nem volt mindig ilyen kényes, gyerekkori barátja, Jiří X. Doležal újságíró nemrég azt állította egy cikkében, hogy a sokak által csak Fantomasnak becézett elnökjelölt fiatal korában szkinhed volt, szeretett volna teljesen beépülni a széljobb mozgalomba, hogy bentről megváltoztathassa. Érthető módon a diákok között legnépszerűbb, egyes felmérések szerint akár 40 százalékot is kaphat a fiatal korosztályban, ő rendelkezik a Facebookon a legtöbb lájkkal is, bár a közvélemény-kutatások könyörtelen számai maximum 11,4 százalék körüli eredményt jósolnak számára.
Az arisztokrata: Karel Schwarzenberg (TOP 9 párt támogatja, politikai nézet: jobbközép)
A legidősebb jelölt szudéta-német származású, de a közvélemény számára talán ő az egyik legszimpatikusabb jelölt, ahogy mondják, összességében ő képviseli leginkább a cseheket. Az utcán közlekedve is érezni: a kampánystáb beleerősített az utolsó hónapban, vezetéknevét mindenhol - kitűzőkön, pólókon, poharakon, plakátokon – látni a városban. Valószínűleg idős korára való tekintettel már senki nem kérdezi meg: vajon honnan jött ez a hatalmas kampánytámogatás? Pozitívum, hogy többszörös külügyminiszterként nagy erkölcsi tekintéllyel rendelkezik és politikai hitvallásában sem lehet ellentmondásokkal találkozni. Ami, illetve aki ellene dolgozhat: a jelenlegi kormánykoalíció pénzügyminisztere, Miroslav Kalousek, aki egyben párttársa is, meglehetősen népszerűtlen figura a cseh társadalomban, így túl sok nyilvános támogatásra Schwartzenberg nem számíthat a több korrupciós ügybe is keveredett pártjától. A 11,4 százalékos arány jó eredménynek számít.
Apja fia: Jiří Dienstbier (szociáldemokrata, politikai nézet: balközép)
A parlamenti szocdem párt egy részének támogatását is élvező, politikus családból származó szociáldemokrata szenátor Deinstbier viszonylag könnyedén került be a legjobb nyolc jelölt közé. Annak ellenére, hogy apja disszidens és az 1989 előtti nyugaton élő csehszlovák ellenzék egyik vezéralakja volt, ő is körbeudvarolta a megerősödő kommunistákat, politikai programja szilárd baloldali alapokon nyugszik, és élesen elutasítja a neoliberális politikát. A cseh balközép legnépszerűbb alakjához hasonló üzenettel induló Dienstbier népszerűsége mégis jócskán elmarad Zemanéhoz képest, igaz a népszerű baloldali-populista konjunktúrára így is az ötödik helyre repítette 10,6 százalékkal.
A Doktor: Přemysl Sobotka (az ODS támogatásával, politikai nézet: jobbközép)
Hasonlóan Dienstbierhez a balközépen, Přemysl Sobotka volt szenátusi képviselő, sebész is a népszerűbb jobbközép jelöltek árnyékában marad. Bár az ODS jelöltje ő is, a legnagyobb jobbközép cseh párt támogatottsága nem nagyon látszik meg népszerűségi mutatóin. Figyelemreméltó ugyanakkor - és ez nem magyarázat az alacsony, 7,1 százalékos várható választási eredményére -, hogy összehasonlítva a szintén egykori ODS-tag és pártelnök, jelenlegi köztársasági elnök euro-szkeptikusságával Sobotka kevésbé használ erős kifejezéseket Brüsszel ellen. Persze mindig hozzáteszi: az üdvösséghez nem a föderáció vezet, az Európai Unió szívében meg kell őrizni a cseh szuverenitást.
A harcos: Jana Bobošíková (független jelölt, politikai nézet: euroszkeptikus)
"Harcolok önért!" - szól a hölgy kampányszlogenje, és ez nem vicc: Bobošíkovának keményen meg kellett már küzdeni az első körben is a versenyben maradásért. A belügyminisztérium decemberben kizárta a további küzdelmekből, mert állítólag nem kapta meg a szükséges számú érvényes szavazatot. A hölgy fellebbezett, végül a bíróság mégis továbbjuttatta a második körbe. Az előzetes felmérések azt mutatják, a cseh Morvai Krisztina eddigi küzdeni tudása nem lesz elég: az erős EU-ellenes retorika mellett meglehetős politikai szétszórtság jellemző a hölgyre. Bobošíková 2004-ben a Jobboldali Blokk, 2008-ban pedig már a kommunisták támogatásával indult az elnökválasztáson. Ez utóbbiak támogatását idén is kérte, azonban az önkormányzati választásokon megerősödött kommunista párt köszönte szépen, de kihagyta a lehetőséget. Az előrejelzések szerint ez 5,6 százalék körüli eredményt jelenthet.
Az álmodozó: Taťana Fischerová (független, politikai nézet: centrista)
Viszonylag későn csatlakozott az elnökjelöltek népes táborába Taťana Fischerová színész, egykori parlamenti képviselő (2002-2006) és politikai aktivista. A tévében és rádióban futó reklámszpotjai alapján a tiszteletre, a társadalmi jóságra, szeretetre, de néha a magántulajdon elleni finom gyűlöletre hangsúlyt helyező, idealisztikus elképzelések jellemzik, amely a korai 1990-es évek naiv politikai csoportjainak hangulatára emlékeztetett. A külsőleg leginkább a budai hegyvidéken élő, öntudatos asszonyokra hasonlító Fischerová szereplését illetően nem lehet eldönteni: valódi alázattal, világosan és átgondoltan artikulál, vagy csupán egy modoros szerepjátékot ad elő - ez a teljesítménye törzsszavazóit biztosan magával ragadja, ami az előzetes várakozásoknak megfelelően 4,6 százalék körüli eredményt jelenthet.
A doktor: Zuzana Roithová (kereszténydemokrata, politikai nézet: jobbközép)
Nem túl sok vizet zavart a kereszténydemokrata politikus, szürke, unalmas kampányát nem jellemezték hatalmas botrányok, jelölési problémák, de nem tudni tetoválásról sem a testén. Elképzelhető, hogy a közvélemény-kutatók által jelzett 4,6 százalékos várható eredmény összefüggésbe hozható az őt támogató, parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt egyébként sem túl magas és folyamatosan süllyedő népszerűségével. Ugyanakkor az is érezhető: a balra tolódott cseh társadalomban semmiképp nem jelent előnyt Roithova számára harcos, de napjaink Csehországában meglehetősen anakronisztikusnak látszó antikommunizmusa és elkötelezett németbarátsága. Itt érdemes kitérni rá, hogy akárcsak a doktornőnek, az összes többi jelölt első számú programpontja is a korrupció elleni hatékony fellépés, meglátjuk.
Ami viszont biztosnak tűnik: miután az első körben a győzelemhez valamelyik jelöltnek meg kell szereznie a leadott voksok több mint ötven százalékát, nem valószínű, hogy már most ismertté válna az új cseh köztársasági elnök személye. Szinte biztosra vehető, hogy szükség lesz a második fordulóra is, amit két hét múlva, január 25-én és 26-án rendeznek. A második körbe az első forduló két legsikeresebb jelöltje jut. Meglepetés lenne, ha nem egy Zeman-Fischer párbaj lenne.
