"Megértem az indulatos reakciókat Szerbiában, kiváltképpen azért, mert kétségtelen, hogy bűncselekmények történtek azoknak az eseményeknek a folyamán, amelyekre az ítélet vonatkozik (...) A  valóság az, hogy valóban bűncselekményeket követtek el, és az áldozatoknak, illetve családjaiknak nem szolgáltattak igazságot" - mondta Brammertz, aki szokatlannak nevezte az ítélethozatal körülményeit, különösen a hozzá fűzött két bírói különvélemény éles hangnemét és tartalmát.

A főügyész általában nem szokta minősíteni a törvényszék ítéleteit, de most - mint mondta - az áldozatok iránti tiszteletből ezt mégis megteszi. Arra buzdította a szerb nemzeti igazságügyi szerveket, hogy folytassák a nyomozást a Vihar hadművelet előtt és után elkövetett bűncselekmények ügyében, amihez a hágai ügyészség kész segítséget nyújtani illetve információkat szolgáltatni.

A hágai törvényszék november közepén mentette fel az első fokon 24, illetve 18 év börtönre ítélt Gotovinát és Markacot, akik az ország szerb ellenőrzés alatt álló területeinek visszaszerzéséért indított 1995-ös Vihar hadművelet irányítói voltak. Belgrádot megdöbbentette az ítélet, a háborús perekkel foglalkozó szerbiai főügyész pedig bejelentette, hogy megnyitja a hadművelettel kapcsolatos aktáit, és hat új eljárást indít.

Brammertz úgy vélte: mivel Szerbia nem volt peres fél, nem is állnak rendelkezésére jogi eszközök ahhoz, hogy Hágában bármit tegyen a jogerős ítélet után. A hágai ügyészség egy éven belül kezdeményezhet ugyan felülvizsgálati eljárást, de ezt csak akkor méltányolnák, ha az ítélet szempontjából érdemleges újabb bizonyítékok kerülnének a birtokába. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzetközi Törvényszék történetében 11-szer indult felülvizsgálati eljárás, de csak egyszer volt sikeres.