Irán megtámadása regionális konfliktust robbanthat ki, és diplomáciailag elszigetelheti Washingtont, az amerikai kormánynak ezért inkább a szankciók és a szövetségépítés politikáját kell folytatnia - írta a The Washington Post pénteki számában Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. 

A veterán világpolitikai szakértő annak apropóján fejtette ki véleményét, hogy az izraeli médiában az Obama-kormányzat nemzetbiztonsági tanácsának egy volt tagja azt jósolta: az Egyesült Államok az év közepe felé megtámadja az iszlám köztársaságot, amelyet a nyugati államok és Izrael azzal vádolnak, hogy nukleáris csapásmérő kapacitás kifejlesztésén dolgozik. 

Brzezinski A "legostobább" háború? című írásában rámutatott, hogy a kérdés központi szerepet kap majd a külügyminiszterségre jelölt John Kerry szenátor szenátusi meghallgatásán is. (A címmel a szerző arra utal, hogy Meir Dagan, az izraeli hírszerzés volt vezetője nemrégiben kijelentette: egy Irán elleni támadás "a legostobább dolog, amiről hallottam".) 

A katonai fellépés hatékonyságával kapcsolatban Brzezinski rámutatott, hogy a folytatódó támadások hatékonyabbak lennének egy egyszeri csapásnál, amely csak ideiglenesen éreztetné hatását, ám az ismétlések számának arányában nőne a polgári áldozatok száma és a nukleáris sugárzás kockázata is. A beavatkozás felerősítené az iráni nacionalizmust, és tovább fokozná az Amerika-ellenességet. 

Irán válaszképpen új gerillafrontot nyithat Nyugat-Afganisztánban, és felszíthatja az erőszakot Irakban, amely lángba boríthatja az egész térséget és átterjedhet Szíriára, Libanonra, sőt, Jordániára is. Noha az amerikai haditengerészet képes lenne rá, hogy biztosítsa a folyamatos áthaladást a Hormuzi-szoroson, az olajszállítások költségeinek - például a biztosítási tételek megugrása miatti - növekedése megterhelné az európai és az ázsiai gazdaságokat. Emiatt Washingtont is hibáztatnák. 

Brzezinski emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok és Izrael mindössze hét országot tudott maga mellé állítani, amikor az ENSZ-ben megpróbálta megakadályozni a palesztinok státusát megfigyelő állami szintre emelését. Felvetette annak a lehetőségét is, hogy a világszervezet Közgyűlése egy Irán elleni támadás miatt akár el is ítélheti Washingtont, ami a térség ügyeibe bonyolódott Amerika példátlan nemzetközi elszigetelődéséhez vezetne. 

"A körültekintőbb és hatékonyabb irányvonal az lenne az Egyesült Államok számára, ha folytatná a fájdalmas szankciókat Irán ellen, és a Közel-Kelet esetében ugyanazt a hivatalos politikát fogadná el, mint amely évtizedeken át sikerrel védelmezte meg Amerika európai és ázsiai szövetségeseit a sztálinista Oroszország, utóbb pedig a nukleáris fegyverekkel rendelkező Észak-Korea által jelentett veszéllyel szemben" - írta a neves külpolitikai stratéga.