A háromnapos hannoveri tanácskozáson a szociáldemokraták (SPD) természetes szövetségeseként számon tartott párt szociális reformok mellett tett hitet: határozatban döntöttek például arról, hogy emelni kell a munkanélküliségi ellátás összegét, az államilag garantált nyugdíjminimum intézményének bevezetésével kell megelőzni az időskori elszegényedést, a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsát 42 százalékról 49 százalékra kell emelni, és be kell vezetni a vagyonadót.

Az európai uniós politikát illetően a Zöldek az Európai Parlament ellenőrzési és döntési hatáskörének bővítését szorgalmazták, és kezdeményezték egy konvent felállítását a demokratikusabb, átláthatóbban működő, emberközelibb és az elesettekkel, munkanélküliekkel szolidárisabb EU kialakítását célzó újítások kidolgozására. A kongresszuson a Zöldek leginkább hagyományos témájában, az energiapolitikában szorgalmazták a széntüzelésű erőművek építésének betiltását, valamint azt, hogy Németország 2030-ra álljon át teljes mértékben a megújuló forrásból termelt energia használatára.

Az euróövezeti válságállamokkal kapcsolatban elfogadott határozatokban óvtak attól, hogy a társadalmi békét és a gazdaság fejlődését veszélyeztető mértékig fokozódjék a megszorítások politikája. A kormány külpolitikájával kapcsolatban tiltakoztak az ellen, hogy Németország a világ harmadik legnagyobb fegyverexportőrként diktatúrákkal üzletel.

A jövő évi országos parlamenti választásra készülő párt és a liberális FDP-vel koalícióban kormányzó konzervatívok lehetséges összefogása azt követően merült fel, hogy a párton belül a két kampányvezetői tisztségre kiírt választás egyik nyertese Katrin Göring-Eckardt, a törvényhozás alsóházának (Bundestag) zöldpárti alelnöke lett, aki egyben a német evangélikus egyház zsinatának elnöke is. 

"A Zöldek vagy Merkel, ez itt a kérdés" - emelte ki beszédében Göring-Eckardt, elutasítva a koalíciót az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívokkal. A másik kampányvezető, a párt balszárnyához sorolt Jürgen Trittin is a különbségeket emelte ki, megjegyezve egyebek között, hogy a konzervatívokkal együttműködve nem lehet előmozdítani a társadalmi igazságosság és a nyílt társadalom ügyét.

A párt elnöki és kampányvezetői tisztségét hagyományosan ketten töltik be, az ugyancsak évtizedek óta alkalmazott kvótarendszernek megfelelően legalább egyikük nő. A kampányvezetői duót a - német pártok közül elsőként alkalmazott - párton belüli választás intézményével, vagyis a tagság szavazatai alapján választották ki. A megmérettetés nagy vesztese Claudia Roth volt, aki csak a negyedik helyet érte el. Roth a Zöldek társelnöke. A kampányvezetői posztra kiírt választáson elszenvedett vereség után bizonytalan volt, hogy újra jelölteti-e magát a tisztségre. Végül ismét indult és a kongresszuson lebonyolított tisztújításon kiemelkedően jó eredménnyel, a küldöttek 88,5 százalékának szavazatával erősítették meg a pozícióban. Újraválasztották a másik társelnököt, a török bevándorló családba született Cem Özdemirt is.

A Zöldek 1980-ban alakultak, a Bundestagban 1983 óta rendelkeznek képviselettel. Kormánypártként 1998-ban mutatkoztak be az SPD partnereként. A párt a baloldali-zöld koalíció 2005-ös bukása óta ellenzékben politizál, országos választói támogatottsága jelenleg 13-14 százalékos.