Minden tizedik horvát újságírót kirúgtak az elmúlt három évben
Mintegy háromszáz újságíró, vagyis az összes újságíró 10 százaléka maradt munka nélkül Horvátországban az utóbbi három évben - jelentette be hétfőn Anton Filic, a horvát újságírók szakszervezetének (SNH) elnöke az újságírókkal való szolidaritás napja alkalmából rendezett fórumon Zágrábban.
A szakmai vita résztevői arra keresték a választ, hogy milyen törvénymódosításokat kellene hozni annak érdekében, hogy megakadályozzák a médiumok és az újságírás helyzetének további romlását.
Felszólalásában Filic arra figyelmeztetett, hogy a médiatörvény nem kötelezi a szerkesztőségeket a függetlenséget biztosító alapszabály meghozatalára, amely beleszólást biztosítana az újságíróknak a főszerkesztők kinevezésébe is. Hozzátette, hogy még kollektív szakmai szerződés sincs. Azoknál a médiumoknál pedig, ahol van belső kollektív szerződés, azt nem tartják tiszteletben.
Zdenko Duka, a horvát újságírók egyesületének (HND) elnöke szerint módosítani kell a médiatörvényt és biztosítani a tulajdonjogok átláthatóságát. A nyereséges médium jobb, mint a veszteséges, mert ezáltal független - jelentette ki Boris Trupcevic a kiadóvállalatok képviseletében. Szerinte a nyomtatatott sajtótermékek áfáját csökkenteni kell, mégpedig 10 százalékról 5 százalékra.
Milan Zivkovic, a kulturális minisztérium tanácsosa úgy vélte, hogy az áfa csökkentésével nem oldódnak meg a problémák. Ugyanakkor megállapította, hogy meg kell szüntetni a piaci elvek dominanciáját, amely "érzelmileg túlfűtött híreket" eredményez. Hozzátette, hogy a kereskedelmi alapokon működő sajtó profitorientált, és csak azt tárja az olvasó elé, ami nyereséget hoz a tulajdonosnak.
Horvátországban az utóbbi időben több lap is csődbe ment, például a Nacional és a Forum hetilapok, illetve a nagy múltú Vjesnik napilap.