A magyar kormány 2010 márciusában azért fordult az Európai Bírósághoz, mert elfogadhatatlannak ítélte, hogy egy uniós tagállam egy másik tagállam államfőjével szemben az uniós jogra hivatkozással úgy lépjen fel, amint azt Szlovákia tette Sólyom László köztársasági elnök esetében - idézte fel közleményében a KIM.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítélete szerint Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását. A bíróság indoklása szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását. A bíróság ezért a Magyarország által Szlovákia ellen benyújtott keresetet teljes egészében elutasította.

Robert Fico szlovák kormányfő üdvözölte a mostani ítéletet és közölte, szerinte a döntés azt bizonyítja, hogy a szlovák kormány mindig tiszteletben tartotta a nemzetközi normákat és az ország kötelezettségeit. "Mi üdvözöljük a bíróság döntését, amely megerősíti, hogy érzékeny nemzetközi kérdésekben, az érzékeny nemzetközi kapcsolatok terén mindig úgy viselkedünk, hogy tiszteletben tartsuk Szlovákia nemzetközi kötelezettségeit, mint ahogy a nemzetközi normákat is" - jelentette ki Fico. 
 
Magyar oldalról a KIM reagálásában azt írta, hogy a bíróság ítéletében ugyan a kormány uniós jog megsértésének megállapítására irányuló keresetét elutasította, de megerősítette, hogy Szlovákia nem hivatkozhatott volna a belépés megtagadása érdekében az általa megjelölt uniós irányelvre. Szlovákia a belépés megtagadásakor az uniós polgárok tagállamok közötti szabad mozgására vonatkozó uniós irányelv egy rendelkezésére hivatkozott.

A szóban forgó napon Sólyom László egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására a szlovákiai Révkomáromba szándékozott utazni abból a célból, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. Az augusztus 20-i magyar állami ünnepet követő nap a bíróság megállapítása szerint "Szlovákiában érzékenynek ítélt dátum, mivel 1968. augusztus 21-én öt, a Varsói Szerződésben részes állam fegyveres erői - köztük magyar csapatok is - megszállták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot".

A KIM szerint a per egyedülálló abból a szempontból, hogy az államfők státuszának nemzetközi jogi és uniós jogi megítélését, illetve az uniós jog hasonló esetekre történő alkalmazhatóságának kérdését vetette fel.