A jelenleg 33 pártot összefogó európai szocialista ernyőszervezet kongresszusán az MSZP küldöttségét vezető Kovács Lászlót újra PES-elnökségi taggá választották. Előzőleg az európai szocialisták nőszervezetének elnökévé is újraválasztották Gurmai Zita európai parlamenti képviselőt.

A 46 éves Sztanisev tavaly november óta már ideiglenes elnökként irányította az Európai Szocialisták Pártját, miután a 69 esztendős dán Poul Nyrup Rasmussen lemondott tisztségéről. A bolgár politikus megválasztása utáni beszédében egyebek közt kiállt a pénzügyi tranzakciók európai szintű megadóztatásának, valamint az euróövezet közös kötvénykibocsátásának gondolata mellett. 

Kovács László az MTI-nek adott nyilatkozatában egyebek közt kiemelte: a kongresszus hangsúlyozta, hogy az európai válságkezelés során - szemben a konzervatív-kereszténydemokrata és a liberális pártcsalád elképzeléseivel - nem a megszorításokkal elérendő pénzügyi stabilitás a fő cél, hanem a stabilitás mellett a növekedésre, a munkahelyteremtésre, a szociális vívmányok visszaszerzésére és megerősítésére kívánnak összpontosítani a szocialisták. Ugyanakkor abban a tekintetben a másik két nagy pártcsaládhoz hasonlóan fogalmaznak a szocialisták, miszerint "a válságra a válasz a több Európa kell legyen, és nem a kevesebb" - tette hozzá az MSZP-s politikus. Szerinte az uniós integráció elmélyítésére, erősítésére van szükség, és "nem a nemzetállami megoldásoké a jövő, mert az sokkal inkább mélyíti a válságot, mintsem megoldaná".

Kovács László szerint a PES-kongresszuson alapvetően derűlátó volt a hangulat, ami az elmúlt két év politikai fordulataival függ össze, "a korábbi évek súlyos vereségei után a szociáldemokrácia egyértelműen fellendülőben van". A politikus utalt arra, hogy újra szocialista vezetése van Franciaországnak, Dánia miniszterelnöke szintén szociáldemokrata, és Belgiumban is vallon szocialista politikus lett a miniszterelnök. Emellett a hamarosan EU-taggá váló Horvátországban is a szociáldemokraták nyerték a legutóbbi választást, továbbá  visszakerült a koalíciós kormányba a finn szociáldemokrata párt, ahogy Hollandiában is benne lesznek az alakuló koalícióban az ottani szocialisták.

Robert Fico is ismét minisztrelenök lett, és "második kormánya alig hasonlít az elsőhöz", hiszen most egyedül kormányoz, nincs benne szélsőséges nacionalista párt - jegyezte meg Kovács László. Romániában szintén szociáldemokrata a kormány - folytatta az MSZP-s politikus, ám ezzel kapcsolatban - utalva az elmúlt időszak romániai belpolitikai csatáira - leszögezte: "amit Viktor Ponta kormánya tett, azt joggal kritizálta az Európai Bizottság". Megjegyezte ugyanakkor: amikor az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a demokrácia sérülését tapasztalta Magyarországon, és erre figyelmeztetett, akkor a válasz mindig az volt, senki nincs abban a helyzetben, hogy előírja, milyen legyen az alkotmány, a médiatörvény. Ponta ezzel szemben - fogalmazott Kovács László - "azt mondta, legitim a kritika, és azóta e kritikák szellemében lép vissza a korábbi pozícióból". Vagyis "Victor Ponta nem hirdetett szabadságharcot az Európai Unió ellen" - mondta Kovács.

A kongresszust olyan reménykedés is áthatotta Kovács László szerint, hogy jövő ősszel a németországi választásokat megnyerhetik a szociáldemokraták, és ebben az esetben az Európai Unión belül erőeltolódás következik be a baloldal javára, "nagyobb szerepet fog kapni a demokrácia, a jogállamiság, a szolidaritás, a társadalmi igazságosság, és ami ehhez nélkülözhetetlen, a fenntartható gazdasági növekedés".

Az Európai Szocialisták Pártja - hangsúlyozta Kovács László - azt is fontosnak tartja, hogy erősödjék az unió intézményi demokráciája. Nem kérdőjelezi meg a tagállami kormányok képviseletét jelentő tanács kompetenciáját, ám erősíteni kívánja a választott képviselőkből álló Európai Parlament, valamint az eleve közösségi szempontokat érvényesítő Európai Bizottság szerepét.