A Nature tudományos magazinban ismertetett nagyszabású programhoz három emberi agyat szeleteltek fel egyenként 900 darabra, majd metszetekben összesen 100 millió mérést végeztek el annak megállapítására, hogy melyik gén fejeződik ki, azaz termelteti az általa kódolt fehérjét. 

Az emberi agy a világ legbonyolultabb struktúrája; az agyat felépítő 100 milliárd sejt működéséről még sok minden nem ismert. A seattle-i Allen Agytudományi Intézet és az Edinburghi Egyetem közös projektjében tevékenykedő kutatók szerint eredményeik segítenek annak megértésében, hogy a különböző genetikai rendellenességek miként vezetnek az agy megbetegedéséhez, de az agy működése, kialakulása és evolúciója is megismerhető lesz az atlasz segítségével. 

A térképalkotás során a kutatók úgy találták, hogy a gének túlnyomó többsége nagyon hasonló mintázatban fejeződik ki a különböző egyének agyában: az egyedi személyiségjegyek ellenére az emberek agya megdöbbentően hasonló. 

Mielőtt az emberi agy feltérképezésének nekiláttak volna, a kutatók éveket töltöttek el állatkísérletekkel, amelyekben egerek agyát vizsgálták hasonló módon. Mivel azonban az emberi agy jóval összetettebb, módosítaniuk kellett megközelítési módjukat. Az agy felszeletelését követően minden egyes metszetben számítógépes program segítségével dolgozták ki a génkifejeződés mintázatát. 

"Korábbi tanulmányainkban az egéragyban egyedi géneket vizsgáltunk, minden egyes gént külön térképeztünk fel, és kerestük meg, hogy hol fejeződik ki az agyban" - magyarázta Seth Grant, az Edinburghi Egyetem idegtudományi tanszékének munkatársa. Az emberi agy esetében azonban a gének kifejeződését együttesen mérték az agyszövet apró mintájában, így egyfajta mintázatot kaptak - számolt be róla a BBC hírszolgálata.