Márton Árpád emlékeztetett arra, hogy a Szociál-liberális Szövetség (USL) a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciójának segítségével került májusban hatalomra, és akkor megegyeztek abban, hogy a ciklus végéig a parlament megszavazza a hét éve fektetett kisebbségi törvényt. Az egyezség nyomán kikerült a tervezetből a kulturális autonómia, ezért az RMDSZ mindent megtesz azért, hogy ebben a formában ne szavazza meg a javaslatot a parlament - mondta a Krónikának Márton Árpád.

A képviselő szerint a román parlamentben könnyített eljárással képviselethez jutó többi kisebbségi közösség nem rendelkezik olyan intézményrendszerrel, mint a magyar, ezért számukra nem az önrendelkezési jogok voltak fontosak, ellenben a jogszabály "bebetonozná" a parlamentbe a képviseletüket most ellátó kisebbségi szervezeteiket.

"Elfogadhatatlan formában módosult a törvény. A kisebbségeket képviselő szervezetek döntéshozatali jogköre helyett véleményezési jogkör került be - például a kulturális intézmények élére a kompetens hatóság nevezi ki a vezetőt a közösség legitim képviselőjének a megkérdezésével, ami nem garantálja a beleszólási jogot a döntésbe. Ugyanez érvényes az intézmények létrehozására vagy megszüntetésére is" - ecsetelte Márton.

Hozzátette: felpuhították az etnikai arányok megváltozásával járó közigazgatási határmódosítás tilalmát is, a tervezetben már az szerepel, átrajzolhatóak a határok, amennyiben ez nem csorbítja a kisebbségek jogainak érvényesülését. A kisebbségi törvény tervezetét a héten a képviselőház plénuma kedden visszaküldte az emberi jogi szakbizottsághoz, mert a júniusban született szakjelentés létszámhiány miatt nem volt szabályos.

Márton Árpád szerint a bizottsági munkában az RMDSZ megpróbál támogatást szerezni egy elfogadható tervezet kialakításához, ha ez nem sikerül, akkor mindent megtesz a tervezet elakasztására. „Ha nem szavazzák meg a jelenlegi ciklusban, akkor átmegy a következőre. Ez még mindig jobb, mintha elfogadhatatlan törvényt szavazna meg a parlament” – szögezte le Márton.

A 2005 óta elfektetett törvénytervezet kulturális autonómiát adna a kisebbségeknek: anyanyelvű intézményeiket a közösség által megválasztott autonómiatanácsok igazgatnák. Ezt az önállóságot azonban a román pártok egyike sem volt hajlandó támogatni - írja internetes kiadásában a Krónika.