2012. szeptember. 16. 22:02 MTI Utolsó frissítés: 2012. szeptember. 16. 22:00 Világ

Netanjahu: Irán fél év múlva karnyújtásnyira lesz az atombombától

Az izraeli miniszterelnök szerint Irán hat-hét hónap múlva egy karnyújtásnyira lesz attól, hogy elkészítse első atomfegyverét.

Benjámin Netanjahu az NBC amerikai hírtelevízióban vasárnap sugárzott interjúban beszélt az iszlám köztársaság nukleáris programjáról. Az interjú egyes részleteit már előző napon közzétettek. Netanjahu arról beszélt, hogy Irán nagyon gyors ütemben halad előre az urán dúsításában, és már 6-7 hónap múlva egy karnyújtásnyira lesz attól, hogy egy atombomba legyártásához szükséges mennyiségű urániumra tegyen szert. Mint mondta: Irán addigra megteszi a szükséges munkálatok 90 százalékát.

Washingtoni illetékesek korábban úgy nyilatkoztak, hogy Irán még nem szánta rá magát az első atombomba elkészítésére. Meggyőződésük szerint Teherán legalább egy évre van attól, hogy - amennyiben rászánja magát -, ezt megtegye. Netanjahu interjújában ismét szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok, amíg nem késő, húzzon egy olyan vonalat, amelyen Irán nem léphet át, amennyiben el akarja kerülni a katonai beavatkozást. A miniszterelnök szerint amennyiben Washington határt szabna, Irán aligha lépné át ezt a küszöböt.

"Hihetetlen fanatizmus" fűti az iráni vezetőket - mondta Benjámin Netanjahu. Úgy fogalmazott, hogy Irán "a túlélés fölé helyezi a fanatizmust", és nem lehet úgy feltartóztatni, mint a Szovjetuniót a hidegháború idején. A nukleáris fegyverek elterjedése óta a technológiához hozzáférő országok alapos számvetést készítettek a fegyverek hasznáról és káráról - vélekedett az izraeli kormányfő. "De Iránt egy hihetetlenül fanatikus vezetés irányítja" - fogalmazott. Netanjahu összefüggést lát Irán keményvonalas vezetése és az arab világban zajló Amerika-ellenes tüntetések között, amelyeket egy iszlámellenes amatőr filmnek az internetre felkerült részlete váltott ki.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.