"Nem piacbarát" a román politikai káosz
A román képviselőház jogi bizottsága - az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselőinek távollétében - a házszabály korábbi megsértése miatti "büntetésként" kezdeményezte a PDL-hez tartozó Roberta Anastase leváltását, amit a 311 tagú képviselőház 160 képviselője szavazott meg.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 16 jelenlévő képviselője nem szavazott. A májusban kormányra került Szociálliberális Szövetség (USL) javaslatára Valeriu Zgonea szociáldemokrata frakcióvezetőt választották meg a képviselőház elnökévé. Előzőleg, a nap folyamán az USL többségi szavazataival a szenátus ellenzéki elnökét, Vasile Blagát is leváltották tisztségéből, és Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt elnökét választották házelnökké.
A házelnökök leváltását a PDL nem ismeri el, és - a házszabály, valamint az alkotmány megsértésre hivatkozva - az erről szóló határozatokat megtámadta az alkotmánybíróságon. A PDL szerint szabálytalanul hívták össze a rendkívüli ülésszakot. Álláspontjuk szerint az USL azt az előírást is megsértette, miszerint a házelnök leváltását csak az a frakció kezdeményezhette volna, amely annak idején a tisztségre jelölte.
Kedden az USL által alkotott kormánytöbbség Gheorghe Iancu ombudsmant is lecserélte. Helyettesét, Valer Dorneanut nevezte ki ideiglenesen az állampolgári jogok parlamenti biztosává, aki 2000 és 2004 között a képviselőház elnöke volt a Szociáldemokrata Párt színeiben. Ugyancsak kedden az USL saját jelöltjeit választatta meg a közszolgálati rádió és televízió elnöki tisztségébe.
Blaga leváltása azért volt fontos az USL számára, mert Bukarestben nyílt titoknak számít, hogy az új baloldali kormány kezdeményezni fogja Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztését. Erről a parlamentnek kell szavaznia, a felfüggesztés esetén pedig a szenátus elnöke veszi át ideiglenesen az államfő szerepét korlátozott hatáskörökkel.
Ezután népszavazáson döntenek az államfő leváltásáról. A Mediafax hírügynökség szerint az USL már ezen a héten kezdeményezheti Basescu felfüggesztését.
A román alkotmánybíróság - közleménye szerint - a Velencei Bizottsághoz és más európai intézményekhez fordult, mert az alkotmányosság felszámolására irányuló törekvésként értelmezi a bukaresti kormány ellene irányuló támadásait.
Victor Ponta kormányfő az utóbbi napokban több ízben kijelentette, hogy az alkotmánybíróság Traian Basescu befolyása alatt áll, akadályozza a kormány munkáját, és ezért az új kormánytöbbségnek megoldást kell találnia a testület összetételének megváltoztatására. Az alkotmánybíróság egyebek között nemrég az alaptörvénybe ütközőnek minősítette az egyfordulós, egyéni választókerületes többségi választási rendszer bevezetésére irányuló törvénymódosítást.
Az alkotmánybíróság közleménye leszögezi, hogy a törvény értelmében az alkotmánybírák elmozdíthatatlanok, és a lecserélésükre irányuló törekvések súlyos támadást jelentenek a jogállamiság, a demokrácia és az ország nemzetközi megítélése ellen.
Traian Basescu államfő kedden felszólította az új román kormánytöbbség vezető politikusait, hogy azonnal vessenek véget "az állami intézmények elleni cselekményeknek". Basescu úgy értékelte: a kormány és a parlamenti többség cselekedetei súlyosan sértik az Európai Unió alapértékeit, és az 1990-es júniusi bányászjárás által előidézett állapotokhoz hasonló nehéz helyzetbe sodorták Romániát.
Victor Ponta miniszterelnök válaszképpen leszögezte, hogy tisztségviselőket váltottak le, nem intézményeket. A kormányfő korábban azzal indokolta az állami intézmények vezetésének megszerzésére indított offenzívát, hogy ezáltal lehet csak útját állni a hatékony kormányzást akadályozó ellenzéki obstrukciónak.
Csak a parlament vagy a nép dönthet Románia európai jövőjéről, és nem egyetlen intézmény, az elnöki hivatal - jelentette ki a bukaresti parlamentben Victor Ponta, aki a múlt heti EU-csúcs következtetéseit ismertette.
A román belpolitika legújabb fejleményei az első reakciók szerint aggodalmat keltettek a nemzetközi és az európai politikai színtéren. Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa egy Twitter-bejegyzésben kedden "erős aggodalmát" fejezte ki "a román alkotmánybíróság függetlensége elleni támadások miatt".
Mark Gitenstein bukaresti amerikai nagykövet pedig - nyilatkozata szerint - veszélyben látja a romániai demokráciát, mivel Victor Ponta miniszterelnök mind több hatalmi jogkört akar biztosítani magának. Az amerikai diplomata különösen a romániai bíróságok elleni fenyegetéseket bírálta.
Gyengítette a román befektetési eszközök súlyozására adott ajánlását a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport, azzal indokolva a lépést, hogy a várható romániai belpolitikai fejlemények valószínűleg kedvezőtlenül hatnak a gazdaság növekedési kilátásaira és a folyamatban lévő EU/IMF-programra.
A JP Morgan londoni felzárkózó térségi közgazdászai a döntéshez fűzött indoklásukban azt írták, hogy a Romániában kialakult politikai instabilitás "nem piacbarát", és a helyzet tovább romolhat még akár a következő parlamenti választások után is.
Előrejelzésük szerint a 2012 végére vagy 2013 elejére várt parlamenti választások után valószínűleg ismét a Szociálliberális Szövetség (USL) alakíthat majd kormányt, a pártkoalíció azonban a reformok bevezetése és a növekedés ösztönzése helyett várhatóan inkább "saját hatalmának megszilárdítására koncentrál majd".
A két hónapja kormányon lévő USL-nek még mindig nincs stratégiája a gyengélkedő román gazdaság megsegítésére, a pártszövetség ugyanakkor "példátlan harcba" kezdett a fontos közintézmények feletti ellenőrzés megszerzéséért.
A JP Morgan szerint úgy tűnik, hogy az USL a romániai intézményrendszer teljes ellenőrzésére és - a választási törvény módosításával - kétharmadot meghaladó parlamenti többség megszerzésére törekszik.