2012. július. 03. 16:26 MTI Utolsó frissítés: 2012. július. 03. 16:27 Világ

Japán tiltakozás Medvegyev Kuril-szigeteki látogatása miatt

Behívatta Oroszország tokiói nagykövetét és tiltakozását fejezte ki kedden a japán külügyminisztérium, mert Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő látogatást tett a Kuril-szigetcsoport egyik - Japán által vitatott hovatartozású - szigetén.

Gemba Koicsiro japán külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a látogatás "lehűti a pozitív légkörű japán-orosz kapcsolatok kialakítása érdekében folyó erőfeszítéseket". Tokió szerint a Kuril-szigetek négy déli tagja Japánhoz tartozik, azokat "északi területeknek" nevezik a szigetországban. Medvegyev ezek egyikét, Kunasirt látogatta meg kedden. 

Medvegyev Kunasiron azt mondta, hogy a Kuril-szigetek "fontos részét képezik a szahalini régiónak, fontos részei az orosz földnek". A tokiói külügyminisztérium közleménye szerint Japán "mélységesen sajnálja", hogy sor került a látogatásra, elfogadhatatlannak nevezve azt.  

A miniszterelnöki vizitre néhány héttel az után került sor, hogy Noda Josihiko japán kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök megállapodott abban, hogy az évtizedes területi vitát békésen és nyugodtan rendezik. Az orosz kormányfő korábban államfőként már ellátogatott a Kuril-szigetek vitatott részére, a japán kormány 2010. novemberi látogatására is hevesen reagált. 

A területi vitában Japán egy 1855-ös orosz-japán kereskedelmi és határszerződésre hivatkozik. Moszkva álláspontja szerint a szigetek a második világháború eredményeként tartoznak Oroszországhoz. A szigetország azzal is érvel, hogy az érintett négy sziget földrajzilag Hokkaidóhoz, a legnagyobb északi japán szigethez tartozik, nem pedig a Kuril-szigetekhez. A vita miatt Oroszország és Japán között a mai napig nincs békeszerződés, amely lezárná második világháborús szembenállásukat.

Hirdetés
Itthon Martini Noémi 2024. december. 28. 10:00

„Nincs még egy ország, ahol különbséget tesznek menekült és menekült között” – hogyan élnek az állami támogatástól elesett kárpátaljai menekültek?

Augusztus vége óta nem jár állami lakhatási támogatás több ezer kárpátaljai menekültnek. Vannak, akik alkalmi munkából ki tudják termelni a lakbért, másoknak a Máltai Szeretetszolgálat továbbra is finanszírozza a lakhatást, de rengetegen tűnnek el nyomtalanul a rendszerből, és olyanokról is hallani, akik arra kényszerültek, hogy visszatérjenek Kárpátaljára. Az utóbbi négy hónapban több érintett családdal és szállásadóval maradtunk kapcsolatban, hogy megtudjuk, hogyan élnek túl. Három helyszín, három különböző sors.