A múlt hónapban született és kedden megsemmisített döntés felháborodást váltott ki politikai berkekben és a civil lakosság körében, különösen a mérsékelt iszlamista Muzulmán Testvériség nevű egyiptomi mozgalom tagjai között. Az intézkedést utóbbiak úgy minősítették, mint a katonai diktatúra kiépítésének eszközét.

A közigazgatási bíróság ugyanakkor kedden elhalasztotta a döntést arról, hogy semmissé nyilvánítsa a katonai tanács határozatát a parlament feloszlatásáról. Huszein Tantávi tábornok, a katonai tanács vezetője június 15-i hatállyal oszlatta fel a parlamentet, aláírva az erről szóló alkotmánybírósági döntést.

A mérsékelt iszlamisták úgy fogalmaztak akkor, hogy a katonai tanács a 30 millió egyiptomi által megválasztott parlament  feloszlatásával lényegében teljhatalmat akar szerezni az országban. A Hoszni Mubarak bukását kiváltó tömegmegmozdulásokból kinőtt politikai erőknek is az volt a véleményük, hogy a hatalmat gyakorló katonaság ezzel valójában bújtatott államcsínyt hajtott végre.