A Roma Bölcsek a Reichstag - a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag épületének - tőszomszédságában 2004 óta befejezetlenül álló emlékműnél tartott demonstráción ismertették a kezdeményezést. A német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) támogatásával megrendezett tüntetés részvevői felszólították a döntéshozókat, hogy tegyenek meg mindent a nácizmus roma és szinti áldozatainak emléke előtti tisztelgésre hivatott alkotás befejezése érdekében. Hangsúlyozták: a legnagyobb európai etnikai kisebbségnek a náci uralom bukása óta is az üldöztetés a sorsa, e helyzet megváltoztatásához pedig az EP kiállására is szükség van.

Hans Caldaras svédországi roma zenész, író és aktivista, a testület egyik tagja a félkész emlékműnél elmondott beszédében egyebek között hangsúlyozta: a roma holokauszt fogalma a kilencvenes évekig szinte teljesen ismeretlen volt, és még mindig nem tudni pontosan, hogy hány romát és szintit gyilkoltak meg származásuk miatt a nácik, mert már azelőtt is kitaszított, az állampolgárságtól megfosztott és a nyilvántartásokból örökre kitörölt népcsoport voltak, hogy deportálták őket. Egyes becslések 500 ezer körülire teszik az áldozatok számát, de az is meglehet, hogy kétmillió roma és szinti pusztult el a haláltáborokban.

Caldaras kiemelte: a háború után elkezdődött "egy másfajta holokauszt", amely az Európát elborító gazdasági válságban minden eddiginél rettenetesebb szakaszba érkezett. A válság hatására elindult bűnbakképzési folyamatok miatt "könnyen ismét a harmincas, negyvenes évek Európájában találhatjuk magunkat" - mondta.

Nicolae Gheorghe romániai roma polgárjogi harcos, szociológus beszédében kiemelte: 1945-ben véget ért "a forró háború", 1989-90-ben pedig sikerült lezárni a hidegháborút, a romák és szintik elleni "láthatatlan háború" viszont még mindig tart. A megbékélés első lépése lehetne a hányattatott sorsú emlékmű befejezése, és az, ha az EP közbenjárására valamennyi érintett országban bevezetnék a roma holokauszt emléknapját, és elismernék, hogy a nácik "ugyanolyan eszközökkel és ugyanazzal a céllal - a népcsoport kiirtásának szándékával - üldözték a romákat és szintiket, mint a zsidókat" - mondta a tüntetésen, amelyen mintegy százan vettek részt.

A Roma Bölcsek a szombati akcióval léptek először a nyilvánosság elé. A testület a budapesti központú Európai Roma Kulturális Alapítvány (ERCF) kezdeményezésére alakult meg. 

A berlini emlékművet Dani Karavan, a tájba besimuló alkotásairól ismert izraeli képzőművész tervezte. A land art (tájművészet) elnevezésű irányzat képviselőjeként számon tartott alkotó a Reichstag és a Brandenburgi kapu közötti ligetes területre egy kör alakú fekete gránitmedencét tervezett, amely alig néhány centiméterre emelkedik ki a talajból. A medence közepén egy háromszög emlékeztet a náci uralom alatt a romákat és szintiket megbélyegző háromszög alakú jelvényre.

A látogató a medence vizében a saját tükörképét látja meg, és a medence körül a talajban elhelyezett feliratokból tájékozódhat a romák és szintik üldöztetéséről, így mindazok, akik ellátogatnak az emlékműhöz, az egyik felirattól a másikhoz lépve körbejárják a medencét, és közösen mint egy gyászmenet vonulnak az emlékmű körül, legalábbis a hosszú évek óta megvalósításra váró koncepció szerint.

A német kormány a kilencvenes évek elején kötelezte el magát a nemzetiszocializmus idején meggyilkolt szintik és romák előtt méltó módon tisztelgő emlékmű megépítésére. A berlini építkezés 2004-ben kezdődött, és a projektet övező anyagi és politikai természetű viták miatt a negyedszerre módosított átadási határidőt sem sikerült tartani. Jelenleg 2012. október 25-re tervezik az emlékmű átadását.

Az építkezés kezdete óta csaknem 120 erőszakos támadás ért romákat és szintiket Európában az ERCF kimutatása szerint.