A házigazda katari miniszterelnök, Hamad bin Dzsászim bin Dzsábir ász-Száni a rendkívüli külügyminiszteri ülésen kijelentette: elfogadhatatlan, hogy folytatódik a mészárlás és a vérontás, miközben Annan küldetésének se vége, se hossza.

A tanácskozáson részt vevő Annan elismerte, hogy béketerve még mindig nem valósult meg, és  hangoztatta, hogy a fő felelősség ezért a szíriai kormányt terheli. Óva intett ugyanakkor egy véres, felekezeti ellentétekkel súlyosbított szíriai polgárháború kirobbanásától, amelynek előjelei már most felismerhetők, és amely - mint mondta - átcsaphat a határon. (A volt ENSZ-főtitkár ezzel Libanonra utalt.)

Az Arab Liga rendkívüli ülését azért helyezték át katari Dohába, mivel az eredetileg választott helyszínen, Kairóban aznap hirdettek ítéletet Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök perében.

Burhán Galjún, az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) tisztségéből távozó elnöke meghívott vendégként elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Bassár el-Aszad rezsimje nemcsak a szíriai népre jelent fenyegetést, hanem az arab világ keleti felére is. Galjún bírálta az orosz kormányt, amely szerinte Aszad elnök támogatásával a rezsim cinkosává lett. Indítványozta egy olyan arab erő felállítását, amely beavatkozhatna a szíriai konfliktusba. 

A tagállamok egyik küldöttsége sem tett konkrét javaslatot arra, hogyan lehetne rákényszeríteni a damaszkuszi kormányt az egyelőre csak papíron létező tűzszünet betartására. Felszólították a világszervezetet, hogy hozzon megfelelő szankciókat a damaszkuszi kormány ellen, hogy biztosítsa a béketerv megvalósítását egy világosan megszabott menetrendnek megfelelően, az ENSZ alapokmányának 7. fejezete alapján. (Az ENSZ-charta 7. fejezete alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsa zöld fényt adhat a legkülönbözőbb intézkedéseknek agressziós cselekmények, a világbéke veszélyeztetése esetén a diplomáciai kapcsolatok megszakításától, a gazdasági és katonai  szankciókon át, egészen a konkrét katonai beavatkozásig.)

Nabil al-Arabi, az Arab Liga főtitkára javasolta, hogy békefenntartó feladattal bővítsék ki az ENSZ csaknem 300 fős megfigyelői csoportjának mandátumát az erőszak megfékezése végett. A fegyvertelen ENSZ-megfigyelők jelenléte része Annan béketervének, amely többi között tűzszünet irányzott elő, valamint párbeszédet a kormány és az ellenzék között, és állást foglalt a demokratikus többpártrendszerre való áttérés mellett.